A kárpótlási folyamat jogilag 2006-ban lezárult - újabb kérelmeket azóta nem lehet benyújtani -, de számos ügyben még nincs döntés - közölte csütörtökön megjelent írásunkra reagálva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Az igény bejelentésére nyitva álló utolsó esztendőben mintegy százezer beadvány érkezett, és ezek mindegyikét még nem sikerült feldolgozni.

Az utóbbi másfél évben az IRM Igazságügyi Hivatala kárpótlás címén körülbelül kétmilliárd forintot fizetett ki, többségében készpénzben. Bizonyos esetekben - például a munkaszolgálat okozta sérelmek miatt - azonban a kompenzációt máig kárpótlási jegy formájában nyújtják, tehát "friss" papírok is kerülnek a rendszerbe. Ezeket szinte kizárólag termőföld vásárlására fordíthatják, a földárverések biztosítanak lehetőséget arra, hogy a jegyeket valós értékre cseréljék.

Vagyis: korántsem bizonyos, hogy a liciten csak ingatlanspekulánsok vennének részt. Sőt a tárca közleménye szerint egyes esetekben ez csaknem teljesen ki is zárható, mert a kárpótlási folyamat során két földalapot különítettek el. Az egyikből nyolcvan százalékban csak azok vásárolhatnak, akik helyi lakosok, illetve javaik elkobzása miatt helyben részesültek kárpótlásban. Tény ugyanakkor, hogy vannak olyan területek, amelyekre bárki licitálhat.

Az elmúlt 18 esztendőben csaknem 27 ezer, 2002 óta viszont csupán 145 alkalommal bocsátottak árverésre állami tulajdonú földeket. Ez a folyamat tehát a tárca adatai szerint is a befejezéséhez közeledik. Ezt támasztja alá, hogy az év végéig már csupán további harminc árverést terveznek. Az eljárás ott húzódott el, ahol az alapba vont földek kapcsán jogorvoslati eljárás folyik. Emiatt halasztották el már szeptember 21-én a lapunkban említett békéscsabai árverést is - amelyen alapvetően a helyben lakók vehettek volna részt -, mert a város önkormányzata a bíróságnál kezdeményezte, hogy a közigazgatási területén található ingatlanokat vonják ki a kárpótlásra szolgáló földalapból. Amíg ez az eljárás jogerősen nem zárul le, az érintett földeket nem értékesítik.

A tárcánál kérdésünkre hangsúlyozták, hogy a Békéscsabán árverésre kijelölt földek jellemzően nem a belterülethez közel fekszenek, ezért arra spekulálni, hogy azokat építési területté nyilvánítják, eléggé kockázatosnak tűnik. Azt viszont nem vitatták, hogy az ingatlanokat érdeklődés hiányában töredék áron is meg lehetne szerezni, tehát az aranykoronánként háromezer forintra taksált földhöz szélsőséges esetben akár ötszáz forintért juthatnának hozzá. Ám ha a terület kapós, a kikiáltási ár sokszorosa is befolyhat - tették hozzá.

Az igazságügyi minisztérium adatai szerint körülbelül kétmilliárd forintnyi értéket képviselő kárpótlási jegy lehet még forgalomban. Kérdéses azonban, hogy ezekkel mi történjék. Hivatalos válasz híján csak feltétezni lehet, hogy a földalap kimerülése után a kormány hoz majd valamilyen döntést. Az ugyanis szinte elképzelhetetlen, hogy ne lépjenek, mert ha a papírok mögött nem lenne megvásárolható ingatlan, kárpótoltak sokaságát fosztanák meg a jussától. Megoldást jelenthet, ha újabb földeket visznek be a rendszerbe, de az is, ha a kárpótlási jegyeket - legalább az eredeti jogosultaktól - névértéken visszaváltják.

Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere kérdésünkre cáfolta az IRM állítását, hogy a város határában árverésre kijelölt földek "jellemzően nem a belterülethez közel fekszenek". A két legnagyobb egybefüggő terület - amelyek piaci értéke egyenként több százmillió forint - egyike a Jamina városrész közvetlen közelében, a másik pedig a lencsési lakótelep mellett fekszik. A városban nem tudnak olyan "eredeti kárpótoltról", aki nem használta volna fel kárpótlási jegyét. De olyanokról sem, akik 2006-ban kaptak volna kárpótlási jegyet.

- Miért nem akkor hirdette meg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (illetve a jogelődei) ezeket az értékes földeket, amikor a többi kárpótlási árverés zajlott? - kérdi az alpolgármester, aki szerint az árverési kiírás hatására kopasz, kigyúrt fiatalemberek jelentek meg Békéscsabán nagy terepjárókkal, és GPS-szel méregették a meghirdetett földet.

Velkey Gábor országgyűlési képviselő (SZDSZ) szerint az a fő baj, hogy a licitben a kikiáltási ár a piaci árnak alig egytizede, és lefelé is lehet licitálni. A képviselő nem érti, miért nem kerülhettek ezek a földek az önkormányzat kérésére a város tulajdonába, ahogyan a kárpótlás befejezéséről szóló 1997. évi XXXIII. törvény szerint történnie kellett volna. A licitálók zárt köre kétségessé teszi, hogy a kikiáltási ár sokszorosa befolyhat az árverésen - érvelt Velkey, aki szerint az egész rendszer rossz, ezért újra kellene gondolni. Szerinte nem korrekt megoldás, hogy az IRM a felháborodás hatására csak a Békéscsabára meghirdetett árverést állította le, az összes többit megtartják.

Gráf József agrárminiszter ugyanígy nyilatkozott korábban szegedi tudósítónknak. A miniszter hangsúlyozta: generálisan kell rendezni a problémát. Gráf szerint a törvénymódosítás előkészítéséhez hozzá kell látni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium apparátusával együtt, és erre hivatkozva felfüggeszteni az összes kárpótlási földárverést.