- Nem baj, ha a monetáris tanács a piac elvárásának megfelelően dönt, amennyiben magukat a várakozásokat is az MNB befolyásolja - mondta Simor András arra az újságírói felvetésre, hogy mostanában túl nagy az összhang az elemzők és a monetáris tanács között. Hogy ez így van, vagy csak a jegybank szeretné, nem tudni, mindenesetre tegnap az MNB monetáris tanácsa az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően fél százalékkal csökkentette az irányadó rátát, amely mától így 7,5 százalék. Mint azt Simor András elmondta, kétféle javaslat fogalmazódott meg az ülésen, a tagok túlnyomó többsége az 50 bázispontos vágás mellett voksolt, míg volt, aki 75 százalékkal vette volna vissza az alapkamatot. Úgy tűnik, megint azok szándéka kerekedett felül, akik lassan, megfontoltan, apró lépésekben kívánják egyre lejjebb vinni az irányadó rátát. Simor András szerint van mód további kamatcsökkentésre is, amennyiben azt az infláció alakulása és az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.

A monetáris tanács az elmúlt egy hónap gazdasági folyamatait elemezve hozta meg döntését. Ahogyan az elnök mondta, az látszik, hogy Magyarország egy mély, elhúzódó recesszióban van, a növekedés legkorábban 2010 második felében indulhat meg, és jelentősebb javulásra csak 2011-ben lehet számítani. Ugyanakkor meglepetésnek nevezte, hogy Magyarország külső egyensúlya a várakozásoknál jobban alakul. Ebben szerinte jelentős szerepe van a fegyelmezett fiskális politikának. Ugyanakkor megjegyezte: a tartós egyensúlyi állapot szempontjából kockázatot jelent, hogy a költségvetési kiigazítások olyan nem strukturális elemeket is tartalmaznak, amelyek hosszabb távú fenntarthatósága kétséges. Szerinte kérdés, meddig marad életképes a kincstárnoki rendszer vagy éppen a tartalékok befagyasztása. Hozzátette, magában a 2010-es költségvetésben is vannak olyan tételek, amelyek megvalósíthatósága bizonytalan. Ilyennek nevezte a közösségi közlekedés, illetve az önkormányzatok finanszírozásának csökkentését. Igaz, tette hozzá, minden korábbinál nagyobb tartalékot tartalmaz a büdzsé, ami áthidalhatja ezeket a problémákat. Megjegyezte, a rendszerváltozás óta nem volt példa arra, hogy választási évben négy százalék alatt lett volna az államháztartás tervezett hiánya.

A kamatdöntést befolyásoló inflációról Simor azt mondta, hogy jelenleg a gazdaságpolitika korlátozza az áremelkedéseket. Példaként hozta fel, hogy az áfa növelését sem tudták a fogyasztókra hárítani a kereskedők, az árakban minden korábbi adóemelésnél kisebb mértékben jelent meg a teherváltozás. Szerinte az infláció esetében inkább a túl magas várakozásokkal lehet probléma. Ahogyan fogalmazott, Magyarország még nem tapasztalta meg a tartós árstabilitást, így a korábbi rossz beidegződések befolyásolják a várakozásokat.

Ugyan a munkaerőpiac alkalmazkodik a válsághoz, ám nem akkora mértékben, mint az elvárható lenne. A bérek változása nem a gazdaság teljesítményét tükrözi, azaz a jegybank elnöke szerint tovább romlik a cégek profittermelő képessége. Hozzátette, nagy kérdés, hogyan állítják majd vissza a gazdaság szereplői az egyensúlyt: áremelésekkel vagy elbocsátásokkal? Az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban most folyó béregyeztetés kapcsán az MNB elnöke arra figyelmeztetett, hogy fegyelmezett bérpolitikát kellene folytatni és a teljesítményekkel arányos béremeléseket kellene végrehajtani.

- A monetáris tanács döntésében most tehát nem az infláció, hanem a pénzügyi stabilitási kockázatok adták a szűk keresztmetszetet - jegyezte meg Simor András. - Magyarország kockázati megítélése stabilizálódni látszik, ám még mindig nagyon törékeny - tette hozzá.

Megfontoltnak nevezte a jegybank lépését Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság főközgazdásza. Az MTI-nek a további várható kamatpályáról azt mondta: várakozása szerint (ha a forint kitart jelenlegi árfolyamszintjén) az idei év végére hét százalékig, 2010 végére pedig öt százalékig süllyedhet az alapkamat. Barta György, a CIB Bank elemzője úgy vélte: az MNB prudens döntést hozott, amikor folytatta óvatos monetáris politikáját. Ezt jelezte már korábban is a jegybank, így ekkora vágásra számított a piac is. Úgy vélte, a következő hónapokban, ha fennmaradnak a kedvező körülmények, a jegybank fokozatosan tovább csökkentheti az alapkamatot. - Semmi értelme nem lett volna most rohanni -
reagált Barta György a nagyobb mértékű csökkentést szorgalmazók véleményére.

Továbbra is olcsóbb a devizahitel

Arra a kérdésre, hogy a forinthitelkamatok mikor lesznek versenyképesek a devizakamatokkal szemben, Simor András azt mondta, reméli, a válságban egyvalamit biztosan megtanultak az emberek, jelesül, hogy csak önmagában a kamat alapján nem szabad döntést hozni.

Az árfolyamkockázatot is meg kell nézni - mondta. Hozzátette, szeretné, ha az ügyfelek a hitelfelvételkor ennek elemzésével is törődnének, és ezt nemcsak pár hónapos, de akár többéves távlatban is átgondolnák. Akinek szüksége van rá, az kérjen ehhez szakértői segítséget - tanácsolta a jegybankelnök.