A jelenlegi - és a következő - magyar kormánynak is jó ideig az lesz a feladata, hogy egyszerre koncentráljon az egyensúlyra és a növekedésre - közölte Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken Zalakaroson, a közgazdászok éves vándorgyűlésén. Hangsúlyozta: amíg a munkanélküliségi adatok nem javulnak, addig a válságnak nincs vége, s éppen ezért a gazdaság ösztönzését sem lehet abbahagyni.

A vezető gazdasági hatalmak által a kríziskezelés során felhalmozott hiányokat azonban finanszírozni kell, és az erre fordított összegek kiszorító hatást fejtenek ki a tőkepiacon. Magyarázata szerint a megtakarításokat az államok élik majd fel, a vállalkozásoknak így kevesebb forrás jut. Ráadásul egy másik problémáról sem lehet megfeledkezni: ha az amerikaiak évente 1300 milliárd dollárral kevesebbet "fogyasztanak", a globális felvevőpiacok beszűkülnek, ami újabb nehézségek elé állítja az országokat.

A magyar gazdaság helyzetét elemezve kijelentette: mindennek az alapja a makrogazdasági egyensúly, amely ha megbomlik, a növekedés látja a kárát. Ráadásul ha valaki az egyensúlyi problémákat félresöpörné, az 1,7 millió devizahiteles vagyonát veszélyeztetné - utalt arra, hogy az országgal szembeni bizalom megrendülése az árfolyam újbóli gyengüléséhez vezet.

Az egyensúly erősítésének egyik markáns eleme a foglalkoztatás javítása. Bajnai szerint a mostani, 56 százalék körüli foglalkoztatási arányt az unió átlagszintjére, legalább 65 százalékra kell emelni. A foglalkoztatásról szólva Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a nem dolgozók és állást sem keresők kirívóan magas arányára hívta fel a figyelmet. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál nincs lemaradás, de ezzel együtt igaz, hogy kevesen dolgoznak sokat. Az európai foglalkoztatottsági adatok alapján ismertette: Magyarországon jóval alacsonyabb a fiatalok és az idősebbek foglalkoztatási aránya.

Bajnai Gordon megemlítette, hogy a magyar gazdaság az idén és jövőre összesen 7,5 százalékkal esik vissza, vagyis "közel egyhavi jövedelem esik ki a kétévi recesszió miatt". Mindezek okán további jelentős költséglefaragásra van szükség, "idén és jövőre a GDP 5 százalékát kitevő csökkentést kell végrehajtani", hogy tartani lehessen az egyensúlyt.

A közgazdász-vándorgyűlésen a miniszterelnök a nyugdíjrendszer reformjának szükségességéről is beszélt, hogy biztosítani lehessen a hosszú távon való fenntarthatóságot. A szociális, egészségügyi és oktatási rendszer több mint tíz éve halogatott reformjának elmaradása "az ország versenyképességét folyamatosan erodálta". A kormányfő kitért arra is, hogy a következő tíz év legsúlyosabb politikai kérdése Magyarországon a romák integrációja lesz. A roma lakosság oktatásba, adófizetésbe, munkaerőpiacba való bevonása nélkül nem lehet előrehaladni - szögezte le.

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a monetáris politika után a fiskális politikában is a szabályalapú keretrendszer megvalósítását szorgalmazta, amely magában foglalja az államadósság szabályozását és a független ellenőrzést. Ezen túl Kopits szerint ösztönözni kell a befektetéseket, a lakossági megtakarításokat és a munkavállalást, átláthatóvá kell tenni az adórendszert.

Magyarország legnagyobb problémája, hogy a davosi fórum versenyképességi listáján 2002-ben elért 28. helyről 2007-re lecsúszott a 62.-re - mondta Járai Zsigmond, a jegybank volt elnöke. A régiós versenytársak a 26-32. helyet foglalják el. Magyarország akkor lesz képes korábbi versenyképességét visszaszerezni, ha a GDP-arányos újraelosztást 50 százalékról 40 százalékra szorítja le - jelentette ki. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint "kormányozni kellene", és a kormányzati intézmények tekintélyét és szakszerűségét kellene helyreállítani. Élesen ostorozta az "óriási" magyar bürokráciát.