Immár közhely, hogy a válság nem csak veszély, esély is. Az Egyesült Államokban ráadásul ehhez ma már azonnal hozzáteszik: túl értékes a krízis időszaka ahhoz, hogy elvesztegessük - hívta fel a figyelmet Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, EP-képviselő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) A gazdasági válság és az Európai Unió című konferenciáján. Európa azonban nem tesz meg mindent azon szerkezeti reformok meghozataláért - például a foglalkoztatás, a hatékonyságnövelés terén -, amelyek révén a térség hanyatlása megállhatna. Európa potenciális növekedési rátája 1-1,5 százalék lesz a következő időszakban A krízis az illúziókkal való leszámolás időszaka volt - ez már Simor András jegybankelnök gondolata. A 2004-ben csatlakozó országok az unió védőernyőjében bízva költségvetési hiányt halmoztak fel, s a bőséges likviditás egy darabig elfedte a kockázatot - tette hozzá. Az elmúlt hónapok megmutatták azt is, mekkora az értéke az eurónak, hiszen a visszaesés lényegesen másként érintette a közös pénzt bevezető, és egész másként az eurózónán kívüli országokat. Éppen ezért Magyarországnak mielőbb be kell vezetnie az eurót, és fontos, hogy a válságkezelés helyett egyre inkább egy esetleges újabb krízis kivédésére koncentráljunk. Ennek egyik eszköze, hogy megerősödjön a fiskális fegyelem.

Oszkó Péter pénzügyminiszter azt emelte ki, hogy szakértők szerint 2011-ben Magyarország lesz az Európai Unió egyik legstabilabb fiskális helyzetű állama. Bizonyításra vár, hogy a jó válságkezelés után az ország képes önmegtartóztatásra, és nem lép ismét az eladósodás útjára. - Két év múlva az államháztartási hiány három százalék alá csökkenhet. Miközben versenytársaink még azzal fognak küzdeni, hogyan kezdjenek neki a mérséklésnek. Bokros Lajos hozzátette azonban: mindez nem elég. A növekedés megalapozásához szerkezeti reformok is kellenek.

Demján Sándor, a VOSZ elnökének szavai szerint a társadalom szerkezete Európában és Magyarországon is torz, ha ez nem változik, lemaradunk. Európa illúziókat kerget, nincs azzal semmi probléma, hogy a jövedelem oda áramlik, ahol dolgoznak - Kínába, Kelet-Ázsiába -, mondta. Hozzátette: ha "életben" akarunk maradni, ugyanolyan önzőnek kell lennünk, mint a franciáknak vagy a németeknek. A görögök és a spanyolok tízszer annyi felzárkózási pénzt kaptak, mint a később csatlakozók. Nem keresztényi szeretetből emelt bennünket magához az unió, hanem azért, hogy a munkaerőt ebből a térségből pótolja - fogalmazott Demján, aki szintén a közösség reformját sürgette, mert szavai szerint "fényévekre vagyunk Amerikától".

Az EU felelősségét firtatta a válság kapcsán Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem munkatársa és az MTA kutatója. Mint mondta: hiba például egyértelmű sikertörténetként bemutatni a kelet-európai csatlakozást, hiszen jól látszik: ezek az országok strukturális problémákkal küzdenek. Ehhez kapcsolódóan Matolcsy György volt gazdasági miniszter úgy vélekedett: Magyarországnak kicsi, hatékony, minőségi szolgáltatásokat nyújtó államot kell létrehoznia.

Hatszáz embert már kiválasztottak

A 2011-es magyar EU-elnökség idején dolgozó stáb kiválasztása tavaly év elején kezdődött, ennek gerincét a ma is uniós kérdésekkel foglalkozó tisztviselők alkotják. Jelenleg is ők képviselik Magyarország álláspontját a tanácsi fórumokon. Az összlétszám várhatóan mintegy 700 tisztviselő.

A kormány tavaly októberben döntött az elnökséghez kapcsolódó határozott idejű létszámbővítésről a központi igazgatásban (231 ember), valamint a külképviseleteken, elsősorban az EU Állandó Képviseleten és a multilaterális képviseleteken (202 ember). Hatszáz embert már kiválasztottak, a lista elérhető a Külügyminisztérium honlapján.

Az elnökségi feladatok elsősorban budapesti munkavégzést jelentenek a köztisztviselők számára. Brüsszelben azok dolgoznak, akik a feladatukat az Európai Unió mellett működő állandó képviseletünkről látják el. Ide a legjobbnak tartott kollégákat helyezik ki, akik egy-egy szakterületen az uniós kérdések szakértői. A bővítés az EU állandó képviseletén a magyar elnökség végéig szól, ezt követően a létszám visszaáll a maira.

Mint azt a külügyi tárcánál megtudtuk, idén 3,9 milliárd forint áll rendelkezésre az elnökséghez kapcsolódó feladatok elvégzésére, a jövő évi költségvetés tervezetében pedig 9 milliárd szerepel. (W. T. K.)