A PM javaslata szerint az egyéni vállalkozók kétféle céget alapíthatnak, korlátlan vagy korlátolt felelősséggel rendelkezőt. Ahogyan Pataky Péter a munkavállalói oldal képviseletében mondta, szükségesnek tartják a szabályozást. Antalffy Gábor a munkaadói oldalról azt közölte, az elmúlt időkben sokat egyeztettek a témában, és a végeredménnyel nincs gondjuk.

Egyéni céget ugyan most is lehet alapítani, ám a cégformák jelenleg semmivel sem nyújtanak többet, mint ha valaki egyéni vállalkozó maradna. A jövőben azonban az egyéni cég lehetőségei bővülnek, például kötelezettséget vállalhat, perelhető és pert is indíthat, vonatkozik rá a cégtörvény, a csődtörvény és a számviteli törvény is. A korlátlan felelősségű cég (ec.) esetében amenynyiben a vállalkozás vagyona nem fedezi a kötelezettségeket, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. A korlátolt felelősségű cégnél (kfc.) meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelynek erejéig a tartozásért az alapító saját vagyonával felel.

A pénzügyi tárca módosításokat tervez az egyéni vállalkozókat érintően is, e szerint jövő évtől annak, aki egyéni vállalkozó akar lenni, nem kell az illetékes jegyzőhöz fordulnia és tízezer forintot fizetnie az igazolványért, hanem az Ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton kell magát ingyen regisztrálnia. Ezzel az ügyintézéssel néhány perc alatt hozzájut a vállalkozó az adószámához és a statisztikai számjeléhez. Az OÉT-n kritikaként elhangzott, hogy ebben a formában olyanok is regisztrálhatják magukat, akik egyáltalán nem értenek az adott szakmához.

Ugyancsak támogatta az OÉT a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokat, például azt, hogy a tartós befektetéseken elért nyereséget 10 százalékos adóteher sújtsa. Ennek feltétele, hogy a minimum 25 ezer forintot legalább három évre lekösse a tulajdonosa. Aki legalább öt évre teszi be a bankba a pénzt, az teljes adómentességet élvez. Az OÉT ülésén szóba került, hogy ha valaki a hároméves futamidő lejárta előtt bontja fel a befektetési szerződést, annak 25 százalék adót kell fizetnie. A munkaadói oldal szerint ez a mérték túl magas, tekintettel arra, hogy ha valaki rövidebb időre szerződik, és megvárja a futamidő végét, akkor ennél alacsonyabb teher vonatkozik rá.

Még ebben az évben az Országgyűlés elé kerülhet a munkaügyi perek költségviseléséről szóló törvény módosítása, azzal a munkavállalói javaslattal, hogy munkaügyi perek esetén a személyi költségmentesség mértéke a mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset kétszerese legyen - mondta Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője. A 2009-es évre a 2007-es, a 2010-es évre a 2008-as adatokat vennék alapul.

A tavaly február óta érvényben lévő szabályozás szerint az állam megelőlegezi a munkaügyi pert indító munkavállaló költségét, de ha a dolgozó veszít, akkor köteles a költségeket visszatéríteni. A munkavállalók kérelmezhetik a bíróságtól a személyes költségmentesség engedélyezését, amire akkor van esélyük, ha a jövedelmük nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és vagyonuk sincs.