Összesen 1,9 milliárd forint versenybírságot rótt ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hét hazai bankra, valamint a MasterCard és a Visa kártyatársaságokra. Utóbbi két cég egyenként 477-477 millió forintot, míg az OTP 281, a Budapest Bank 188, a K & H 127, az Erste 107, a CIB 91, az ING 90, az MKB pedig 84 millió forintot kénytelen fizetni. A büntetést azért rótták ki rájuk, mert 1997-től kezdődően megegyezéseikben rögzítették a kártyás fizetés után járó, a tranzakciós költségek alapját képező, Multilateral Interchange Fee (MIF) mértékét.

A GVH szerint a megegyezés óhatatlanul korlátozta a versenyt a két kártyacég között. Bár azt a hivatal nem vitatta, hogy a többoldalú megállapodás bizonyos haszonnal is járt, azonban azt nem látta bizonyítottnak, hogy a versenykorlátozás minden időben a feltétlenül szükséges mértéket ért volna el. A verseny híján a GVH logikája szerint óhatatlanul magasabb MIF az esetek többségében küszöbárként működött, hiszen erre épültek rá a kártyaelfogadó bankok díjai. Ma egy kereskedőnek a bankkártyás vásárlásokból származó forgalmának 1-2,5 százalékát viszi el a tranzakciós díj. Az alacsonyabb, egy százalék körüli tranzakciós költség magyarázata - és egyben a versenyhivatali eljárás bonyolultságát is ez adja -, hogy a bankok eddig is differenciált árképzést alkalmaztak. A nagyobb forgalmat hozó áruházláncoknál így sokszor a MIF mértéke alá is mentek a tranzakciós díjaikkal. A versenyhatóság szerint ugyanakkor gyanítható, hogy éppen a magas tranzakciós jutalékkal magyarázható a kártyás fizetőhelyek lassú terjedése.

Igaz, korábban jóval magasabb, 4-6 százalékos díjtételekről is lehetett tudni, ám ezek az 1997-ben első ízben megkötött megegyezés óta jelentősen apadtak, amit az eljárás alá vontak éppenséggel a MIF piacfejlesztő hatásának tudnak be. A GVH vizsgálatánál feltárt iratok szerint azonban nem eléggé gyorsan apadtak az árak: 2002-2004 körül a nemzetközi interchange díjak már jelentősen alacsonyabbak voltak, ám a magyar piacon érvényben lévő tételek csökkentésére a MIF-megegyezés miatt a piaci szereplőknek nem volt lehetőségük. Úgy hírlik, hogy éppen a kereskedői nyomás miatt már a GVH-eljárás előtt jó pár bank, illetve az egyik kártyatársaság is kihátrált volna a megegyezésből.

Bár a GVH-nak már korábban is szemet szúrt a MIF-megegyezés, a hivatali gépezet azonban csak akkor lendült működésbe, amikor az Európai Bizottság 2007 decemberében a MasterCardot elmarasztalta a nemzetközi interchange díjai miatt. Miután a magyar versenyhatóság 2008 februárjában már hivatalból is elindította az eljárást, az érintett bankok júliusban felmondták a megegyezést a két kártyatársasággal.

A nagy kérdés, hogy mindezek következtében mennyire élénkül meg a verseny. Piaci vélemények szerint eddig nem nagyon láthatók ennek nyomai. Az immáron külön-külön árszabással dolgozó Visa és MasterCard díjai mára eltérnek egymástól, ám összességében csak kismértékben csökkentek a korábbihoz képest. Gauder Milán, a MasterCard nemzetközi ügyvezető igazgatója úgy becsüli: új áraik hozzávetőlegesen egyharmaddal csökkentek a korábbiakhoz képest. Ugyanakkor ez önmagában még nem igazán mozgatta meg a piacot, ezt jelezheti az is, hogy ő sem hallott a bankok háza tájáról olyanról, hogy váltanának az eddigi kártyatársaságról egy másikra.

Az interchange díjak miatt amúgy igencsak berzenkedő kereskedők sem kényszerítik még ki a versenyt. Bár tavaly óta lehetőségük van arra, hogy a drágább kártyafajtákkal kifizetett termékekért külön árat állapítsanak meg, ám ilyen nem történt. Ahogy arról sem tudni, hogy bármelyik kiskereskedő kilistázta volna a két társaság drágább kártyafajtáját. Egyelőre komoly kockázatot vállalna az a kereskedő, aki a jelenlegi zsugorodó piacon mindezt meglépné.

A megbüntetett bankok közül hatan csütörtök délután közös nyilatkozatot tettek közzé, miszerint az együttműködés kizárólagos célja a piacteremtő és -szervező tevékenység volt. A megbírságoltak közül a MasterCard jelezte: jogorvoslatért bírósághoz fordul. Ezzel kapcsolatban a hat bank közös nyilatkozatában csak annyit írt, hogy mérlegelik a kérdést, és a GVH-határozatot látva döntik el, hogy bíróságon folytatódik-e a történet.