Globális egyensúly: az Egyesült Államok a megbeszélések középpontjába kívánja állítani ezt a kérdést, mert úgy véli, hogy a hitelválság kibontakozását az a pénzbőség okozta, amely Ázsiában halmozódott fel, miközben az amerikai költségvetésben növekedett a hiány.

Pénzügyi szabályozás: a banki tőkekövetelményeket szigorítani fogják, hogy egy esetleges következő válságos időszakban ne legyen szükség további állami beavatkozásokra, kérdéses azonban ennek időzítése és formája.

Hitelminősítők: a válságért nagyban felelős cégeket az EU-ban létrehozandó értékpapír-felügyeleti hatóság ellenőrzi majd. Az USA is változtatásokon töri a fejét.

Pénzügyi felügyelet: az Európai Bizottság közzétette a jogszabálytervezetet a kétszintű felügyelet létrehozására. A véglegesítésre még legalább egy évet várni kell. Az Egyesült Államokban a kongresszus élénken vitatja, miként növeljék a központi bank szerepét a rendszerkockázatok vizsgálatára.

Bankvezetői jövedelmek: az amerikai jegybank a korlátozás mellett van, a képviselőház is, de a szenátus még nem vette napirendre. Európában viták övezik, húzzanak-e meg felső határt, vagy sem.

Klímavédelem: a G20-ak elvileg abban is egyetértenek, hogy a kilábolás a zöldgazdaság erősítésében rejlik, de súlyos ellentétek osztják meg a résztvevőket abban, hogy jelenlegi helyzetben ki mennyit vállalhat a károsanyag-kibocsátás csökkentésének terheiből. A decemberi koppenhágai találkozó előtt az EU megkongatta a vészharangot, mondván, a globális tárgyalások nagyon vontatottan haladnak.