Magyarországon is árulnak olyan termékeket, amelyeket gyerekmunkával, tetemes környezetszennyezés árán állítanak elő. Ez a körülmény nem szerepel az áru címkéjén, amelyen legfeljebb az áll: hol készült, mennyi tartósítószert tartalmaz, mikor jár le a szavatossága, vagy hány százalék benne a pamut. A Tudatos Vásárlók Egyesülete által összeállított Cégmércében megtalálható információk alapján az igazán elszántak pénzükkel támogathatják az etikusan működő cégeket, illetve elvonhatják forintjaikat az ellentétes gyakorlatot folytatóktól.

Az áruházláncokra koncentráló jelentés a többi között azt állítja: a szupermarketek jelentős része rendszeresen megtéveszti a fogyasztókat, figyelmen kívül hagyja a minőségi és a higiéniai előírásokat, és munkaügyi vétségeket követ el. A törvénysértések a hatósági szankciók ellenére megismétlődnek.

- Egyes hipermarketláncok beruházásai a helyi lakosok szerint a forgalomnövekedés, illetve a városképrombolás miatt ártanak a környezetüknek - magyarázza Horváth Gergő, a Tudatos Vásárlók Egyesülete igazgatója. - A Cégmérce megnevezi ezeket a cégeket - teszi hozzá. - Kínában a nálunk is működő, népszerű lánc egyik beszállítóját egy környezetszennyezési ügyben súlyos pénzbírsággal büntették.

A Daily Telegraph pedig arról számolt be, hogy ugyanennek a cégnek az alvállalkozói Bangladesben olyan körülmények között dolgoztatják alkalmazottaikat, amelyek az ENSZ alapelvei szerint kényszermunkának minősülnek. Hollandiában két másik kereskedelmi hálózat kapott kritikát, mivel az általuk forgalmazott zöldségeken húsz éve betiltott növényvédő szerek maradványait találták - folytatja a sort. A kiadvány elismerően szól a Sparról, amely saját biomárkát forgalmaz, valamint a Coráról, mivel fóti telephelye környezetközpontú irányítási rendszerrel működik.

A Cégmérce szempontjai alapján a legjobb, legetikusabb márka az élelmiszerláncok közül a Reál és a G'Roby, bár pontszámaik szerint e cégeknek is csak közepes az etikai, környezeti teljesítményük. Horváth azt mondja, információik szerint szép számmal vannak, akik a Cégmérce alapján változtattak vásárlási szokásaikon. Haszonnak tekintik azt is, hogy a bírált cégek némelyike tőlük is tanácsot kért ahhoz, hogy környezetbarátabbá tegye működését.

Arról azonban még nincs adatuk, ki a tudatos vásárló. Egy általuk készített 2005-ös reprezentatív felmérés szerint a vásárlók nagy része - legalábbis az állítások szintjén - fontosnak tartja és odafigyel arra, hogy egy termék rendelkezik-e környezetbarát tulajdonságokkal (63,5 százalék), Magyarországról származik-e (63 százalék), mentes-e az adalékanyagoktól és mesterséges színezékektől (59 százalék).

Egy másik, a piaci gyakorlatot és az infrastrukturális lehetőségeket is figyelembe vevő vizsgálat azonban kimutatta, hogy a magyarokra kevéssé jellemző a fenntarthatósági szempontok, a fogyasztás és a fenntarthatóság összefüggésének érzékelése, kivéve a médiában gyakran szereplő ügyeket (mint a szelektív szemétgyűjtés) és azokat az eseteket, amelyek testközelből érzékelhető következményekkel járnak. Ha a hajlandóság megvan, sokszor a lehetőségek hiánya miatt nem lesz cselekvés a környezettudatos gondolkodásmódból.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a napokban mutatja be a Budapest Zöld Térképet. A zöldtérkép elkészítése nem új a nap alatt. Ötvennégy országban van hasonló kezdeményezés - az ötlet 1992-ben New Yorkból indult. Horváth Gergő szerint erre azért van szükség, hogy a szolgáltatókat piachoz, a fogyasztókat pedig hiteles információkhoz juttassák.

A zoldbudapest.hu honlapon is elérhető, jelenleg négyezer adatot tartalmazó budapesti zöldtérkép harminc témakör szerint csoportosítja az információkat. Külön szekció foglalkozik az ökoépítészettel, a megújuló energiával, az egészséges étkezdékkel, az állatmenhelyekkel. A térképen bárki kategóriánként megnézheti, mit talál meg lakó- vagy munkahelye közelében. Azt is kiderítheti, van-e arra tanösvény vagy ökoturisztikai utakat kínáló utazási iroda. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően hamarosan a bicikliutak is felkerülnek a honlapra, és a forgalomcsillapított területekről is összeáll egy használható adatbázis. Regisztráció után a honlapon szereplő helyeket értékelni lehet, illetve pontosítani az ott szereplő információkat. Az egyesület reményei szerint az év végére országossá bővül az adatbázis.

Fair világ

A méltányos kereskedelemből származó cikkeket árusító boltok, kávézók, vendéglők, a támogató civil szervezetek és az aktuális rendezvények listája a fairvilag.hu címen érhető el. A magyar fairtrade-esek csak olyan áruk importját támogatják, amelyek itthon nem állíthatók elő. Ma már a Fair Trade város cím is elnyerhető. A világban 520 ilyen létezik. Magyar város még nem szerepel a listán.