Minden eddiginél nagyobbat esett a magyar kiskereskedelmi forgalom júliusban: az előző évhez képest 6,6 százalékkal csökkent a költés a hazai üzletekben. Kereskedők a szokatlanul nagy visszaesést a júliusi áfaemelés hatásának tudják be, ami azokban az árukategóriákban is visszavetette a vásárlási kedvet, ahol az árakban még nem jelent meg az adóemelés árdrágító hatása.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból az is kiderül, hogy az előző hónaphoz képest júliusban a válság alatt nem tapasztalt mértékben esett vissza a forgalom: a hazai üzletekben elköltött 645 milliárd forint az inflációval kiigazítva júniushoz képest 2,3 százalékos viszszaesést jelent.

A tartós fogyasztási cikkeket illetően lassan megszokottá válik a két számjegyű csökkenés: a kategória forgalma 15,1 százalékot esett vissza, de a bútoroknál és építőanyagoknál 18,4 százalékot mértek a statisztikusok. A válság újabb mélypontját jelzi, hogy minden eddiginél nagyobbat, 4,7 százalékot apadt az élelmiszerek forgalma. A vásárlási kedv csökkenése ebben az árukategóriában a vegyes termékkörű kisboltokat, illetve a hiper- és szupermarketláncokat érinti a legsúlyosabban: forgalmuk 5,2 százalékkal esett vissza. Eközben a szakosodott kisboltok - igaz 25 milliárdos forgalmukkal eltörpülnek a nagy áruházláncok mellett - 0,7 százalékkal növelni tudták árbevételüket.

Az általános vásárlási kedv lanyhulására utal, hogy olyan termékeknél is eltűnt a vevők egy része, ahol az árakban nem jelent meg az áfaemelés drágító hatása: így jártak a tavasz óta gyakorlatilag folyamatosan akciózó ruházati kereskedők, akiknek most 6,9 százalékos visszaeséssel kell szembenézniük.

Az Eurostat adataiból kiderül, hogy Szlovákiában 11, Romániában 13 százalékkal mérséklődtek a kiskereskedelmi eladások. A korábban két számjegyű bővülést felmutató balti kisállamokban pedig most ugyanilyen mértékben, 20-29 százalékkal zuhan a forgalom.