Jövőre 451 milliárd forinttal nő a központi költségvetés adóssága, így 2010 végére 19 509 milliárd forintra duzzad az állomány - olvasható ki a jövő évről szóló költségvetési törvényjavaslatból. Emiatt tovább romlik az egyik, külföldi befektetők által kiemelten figyelt mutató, a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított államadósság, mégpedig az idénre tervezett 73,9 százalékról 74,2 százalékra. Vagyis jövőre a Magyarországon előállított érték háromnegyedét teszik ki az adósságok.

A felhalmozott adóssággal összefüggésben 1203,3 milliárd forintnyi bruttó kamat üti majd a hitelezők markát - szinte fillérre annyi, mint amennyivel a társadalombiztosítási alapok fenntartásához hozzájárul a költségvetés.

A kamatkiadásokat növelte Magyarország kedvezőtlen megítélése, ami miatt tavaly után idén is jelentős hozamemelkedés következett be az állampapírpiacon. A pénzügyi tárca értékelése szerint a jövőre várható hozamcsökkenés valamelyest lazít ezen a szorításon. A bruttó kamatkiadás 2010-ben várhatóan a GDP 4,6 százalékán stagnál, a nettó viszont 0,1 százalékponttal 4,2 százalékra nő.

Az államadósság után fizetendő járulékos költségek nagysága alapvetően a kibocsátási, értékesítési aktivitástól függ. Könnyebbséget jelent, hogy az IMF és az EU által nyújtott hitelek jutalékai 2010-ben már nem terhelik a kasszát - szerepel az indoklásban. Az összesen csaknem 20 milliárd eurós hitel készenléti díja éves szinten 0,25 százalék, amit akkor is ki kell fizetni, ha hozzá sem nyúlnak a pénzhez. Ez nagyjából 13,5 milliárd forint. Eddig egyébként a húszból 14,15 milliárd euró érkezett Budapestre. Az IMF tájékoztatása szerint Magyarország az idén eddig 107 millió euró (29 milliárd forint) kezelési költséget fizetett ki, kamatot és tőkét idén még nem törleszt Magyarország.

Az adósságszolgálattal kapcsolatban bevétellel is számolhat a kormány. A korábbi kihelyezések, hitelek után 111,4 milliárd forint áll a követelés rubrikában, ez a pénz döntően a belföldi adósoktól folyik majd be. Külföldről is jön pénz, például Nicaragua és Albánia hajlandóságot mutatott a törlesztésre: ketten együtt 300 millió forinttal mérséklik kötelezettségüket.

Az adóssággal kapcsolatos pénzforgalmi kamatbevételek 2010-ben 110,8 milliárd forintot tesznek ki. E bevételek döntően a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek után a központi költségvetésbe befolyó kamatokat, továbbá az aukciós felhalmozott kamatokat és az IMF-től és Európai Bizottságtól felvett és betétként elhelyezett, vagy egyes kereskedelmi bankoknak továbbkölcsönzött hitelek kamatbevételeit foglalják magukba. A kamatbevételek 2010-ben mintegy 22,2 milliárd forinttal elmaradnak a 2009. évi várható összegtől.

A valutaalapos-uniós hitelek betétként történő elhelyezése, illetve továbbkölcsönzése az idén várhatóan 20,9, jövőre pedig 32 milliárd forintot hoz a konyhára.

Jövőre is a "forintos" állampapírok kibocsátása lesz az elsődleges az adósságkezelésben, de a külföldi befektetői bizalom megtartása érdekében devizakötvényekkel is megjelenik majd az állam a pénzpiacokon, mint ahogy tette nyáron az egymilliárd eurós kötvénykibocsátással. A PM-ben a lakossági források bevonását továbbra is fontosnak tartják, elismerve, hogy a tőkepiaci bizonytalanság idején a háztartások biztos és stabil keresletet, alternatív finanszírozási csatornát jelentettek.

Pecsét a világbanki hitelszerződésen is

A Világbank igazgatótanácsa kedden jóváhagyta a Magyarország számára folyósítandó egymilliárd eurós hitelt, így kerekké vált a hazánknak szánt 19,8 milliárd eurós hitelcsomag, amelyből az Európai Unió 6,5, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig 12,3 milliárd eurót vállalt magára. A kölcsönt még tavaly októberben igényelte Magyarország, ám a Világbankkal a tárgyalások csak a közelmúltban zárultak le. John Pollner, a Világbank projektvezetője közleményében méltatta a kormány által az utóbbi 12 hónapban elért eredményeket. A válságkezelésben, a pénzügyi stabilitás megteremtésében, a bankszektor megerősítésében nyújtott alakítást díjazta is a piac - utalt az egymilliárd eurós kötvénykibocsátás sikerére.