A HungaroControl Zrt. Igló utcai telephelyén a tervek szerint 2011-ben helyezik üzembe az új irányító központot. Az újonnan épülő egységből a közelkörzeti és a magaslégtéri légiforgalmat irányítják. A beruházás oka részben az, hogy új szoftveres rendszert állítottak üzembe, amely a hardvereszközök cseréjét is igényli. Ha ezt egy élesben működő egységben hajtják végre, az irányítás kapacitása csaknem felére csökken, ami komoly fennakadásokat jelentett volna a légi forgalomban. Inkább egy új központ felépítése mellett döntöttek úgy, hogy a meglévőt tartalék rendszerként használják majd, egy esetleges rendszerhiba esetére. Az egységes európai légi irányítás megvalósulása után akár még az is elképzelhető, hogy a budapesti tartalék rendszer be tud lépni, mondjuk egy csehországi üzemzavar esetén is.

Az idejekorán elkezdett beruházás révén a magyar cég - az irányítás alacsony költségeinek és a modern, új létesítménynek köszönhetően - versenyelőnybe kerülhet a következő években: az Európai Unióban alakuló egységes európai légtéren belül az egyes régiókban funkcionális légtérblokkokat (FAB) hoznak létre a légiforgalmi-irányítás összehangolására. A kilenc blokk közül a közép-európaiba tartozik majd Magyarország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország. - A hét ország átrepülő forgalmából Magyarországra 24 százalék jut - mondta Hangyál Gyula vezérigazgató-helyettes.

A HungaroControl éves átlagban kilencmilliárd forintot fizet be a költségvetésbe adó, járulék, hatósági és vagyonkezelő díj formájában, és nem szorul állami támogatásra. Lapunk kérdésére Zarnóczi Tibor pénzügyi vezérigazgató-helyettes elmondta: bevételeik csaknem teljes mértékben devizában keletkeznek, ám már nem kötnek olyan spekulatív devizafedezeti ügyeleteket, mint amilyenekkel a társaság korábbi menedzsmentje élt. Rövid távra és kockázatmentesen fektetik be szabad devizaeszközeiket, ami lényegében bankbetétet jelent. Ma azonban már a korábbi három helyett nyolc pénzintézettel dolgoznak a legmegfelelőbb konstrukciók érdekében.

Az említett devizaügyleteken tavaly mintegy hárommilliárd forint veszteségük keletkezett (ezek miatt a Nemzeti Nyomozóiroda eljárást folytat), de mivel a pozíciókat azonnali hatállyal lezárták, erre az évre már csak mintegy 40 millió forint veszteség húzódhat át azok követeztében.