Válságban különösen kapós a Széchenyi-kártya
Eddig 700 milliárd forint hitelt kaptak azok a vállalkozók, akik a Széchenyi-kártya segítségével próbálták áthidalni átmeneti pénzügyi problémájukat. A 600 ezer működő kis- és középvállalkozás mintegy 20 százaléka élt 2002 óta a lehetőséggel - jelentette be Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. A válság kitörése óta jelentősen felpörgött az igénylők száma, tegnap a 150 ezrediket köszöntötték a rendezvényen.
Oszkó Péter pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány a válságkezelés során mindenhez hozzányúl, ami nem jól működik, és próbálja megőrizni azt, ami viszont igen. - A Széchenyi-kártya sikeres konstrukció, amit fenn kell tartani, ezért a kabinet arra törekszik, hogy jövőre is támogassa a programot - tette hozzá. Varga István gazdasági miniszter egyenesen megígérte, hogy a kormány 2010-ben is garanciát és kamattámogatást tesz a kártya mögé. Az még nem dőlt el, milyen mértékűt. A kormány és az érintettek között elkezdődtek az egyeztetések.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint "színtől függetlenül", eddig minden kormány - erejéhez mérten - támogatta a Széchenyi-kártyát. Mint mondta, rengeteg kis- és középvállalkozásnak szóló program létezik, amelyek néhány száz, vagy legfeljebb néhány ezer céget érnek el, ráadásul az intézmények fenntartása, a pénz eljuttatása a vállalkozásokhoz sokszor többe kerül, mint amennyi forrás kikerül a gazdaságba. Ezzel szemben a Széchenyi-kártya működik, mert hozzáférhető, jól használható, és olcsó a hálózat, amelyen keresztül működik.
A válság kitörése óta az igénylések száma, és a hitelkihelyezés is megnőtt. Ugyanakkor jóval több vállalkozást utasítanak vissza a kártyát forgalmazó bankok, mint korábban.
A Széchenyi-kártya számokban
120 ezer kibocsátott kártya.
150 ezer igénylő.
700 milliárd forint kihelyezett hitel.
1-25 millió forintos hitelkeret.
3 hetes átfutási idő.
2 százalékos állami kamattámogatás.
A Széchenyi-kártyát 2002-ben indította el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az MKIK. Pénzügyi hátterét a takarékszövetkezeti hálózat, az Erste Bank, az OTP Bank, az MKB Bank, a Takarékbank és a Volksbank adja. A Széchenyi-Kártya konstrukcióhoz az állam 2009-ben két százalékos kamattámogatás ad, valamint fizeti a garanciadíj 50 százalékát, készfizető kezességet vállal a hitelkeretenként meghatározott részre.