A piac gyors átalakulására azonban nem lehet számítani. A válság, illetve az ezzel együtt járó bizonytalanság miatt az ügyfelek jelenleg elsősorban a rövid távú lehetőségeket keresik, és a jegybanki alapkamat csökkenésére számító bankok is inkább a három-hat hónapos lekötések felé igyekeznek terelni a klienseket. Az aktuális banki kínálatban ezért legfeljebb a kombinált (például befektetési jegyekkel ötvözött) betétek között találni olyat, amely ilyen hosszú távú megtakarításra ösztönözne. A tendenciát a statisztikai adatok is tükrözik: a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint a háztartások által júliusban lekötött forintbetétek alig másfél százaléka volt éven túli, míg az euróbetéteknél a fél százalékot sem haladta meg.

Egy-két éven belül viszont megváltozhat a helyzet. A válság elmúltával ismét nőhet a kereslet a hosszabb távú befektetések iránt, másrészt az alapkamattal együtt olvadó betéti kamatok elérhetik azt a szintet (öt-hat százalék), amikor már sokat számíthat, ha az ügyfélnek nem kell megfizetnie a kamatadót. Nem is olyan régen láthattunk már erre példát: a kamatadó bevezetése előtt, 2006 nyarán több mint ezermilliárd forint lakossági megtakarítás áramlott a legalább egyéves lekötési lehetőségekbe (bankbetétbe, befektetési alapba, állampapírba), ezzel ugyanis ki lehetett bújni a kamatadó alól. Másrészt elemzők szerint az irányadó ráta biztosan nem csökken négy-öt százaléknál alacsonyabbra, így ha a jegybanki alapkamat megközelíti ezt a szintet, már a bankok is több olyan terméket tudnak kínálni, amelyek három-öt éves időszakra kínálnak - az ügyfelek számára is elfogadható mértékű - kamatokat.