Alig hoz bevételt a falusi turizmus adóztatása
Drágább falusi szállásokhoz és a szürkegazdaság megerősödéséhez vezethet a falusi turizmus adókedvezményének eltörlése - vélik a falusi turizmussal foglalkozó szakemberek. A nyáron elfogadott módosítás értelmében jövőre megszűnik az ilyen tevékenységből származó jövedelem adómentes része, vagyis az első fillértől fizetni kell az adót. Ugyanebben a csomagban törölték el az ingatlan bérbeadására kirótt 25 százalékos adó alóli mentességüket, igaz, a javaslat ezt az adót mint választási lehetőséget emlegeti - alapesetben ugyanis az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia a házigazdáknak.
Váratlanul érte a szállásadókat a törvénymódosítás, sokan még nem is hallottak róla. Aki viszont igen, az bosszús. - Felháborodást váltott ki az adókedvezmény eltörlése a vendéglátással foglalkozók körében - mondja Koziel Miklós, a Falusi Turizmus Centrum vezetője, aki szerint hosszú távon nagy kárt okoz a módosítás. Nem is a befizetendő adó öszszege az elrettentő (szinte fillérekről van szó, olyan alacsonyak a bevételek), hanem az azzal járó adminisztráció költségéről. Emiatt szerinte nem kevesen dönthetnek majd úgy, hogy inkább feketén szállásolják el a vendégeket.
- Nagyjából tízezer falusi szálláshely működik Magyarországon, átlagosan évi 124 ezer forint bevételt érnek el - osztotta meg lapunkkal számításait Koziel Miklós. A szakember szerint sajnálatos, hogy erről a KSH nem készít statisztikát, hiszen akkor nyilvánvalóvá válna, hogy a költségek levonása után elenyésző az a jövedelem, amelyet megadóztatnának. Úgy kalkulál, hogy a falusi turizmusból származó adóbevétel évente mintegy 500 millió forintot hoz a költségvetésnek. Koziel Miklós arra is számít, hogy a szállásadók beépítik az árakba az adót, így drágulnak majd a falusi magánszálláshelyek.
Átgondolatlan lépésnek nevezte az adókedvezmény eltörlését Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke is. Úgy véli, sokan bejelentés nélkül folytatják majd a tevékenységüket vagy végleg felhagynak a vendégek fogadásával.
A szállásadóknak egyáltalán nem hiányzott ez az adóváltozás, mert az elmúlt években töretlenül bővült a falusi turizmus: a 2007-es 706 ezer vendégéjszaka után tavaly már 798 ezret töltöttek el az utazók a falusi magánszálláshelyeken. A mostani év megítélése viszont ellentmondásos, van, aki szerint nem érzékelhetők a falusi turizmusban a gazdasági válság jelei - ezt a véleményt képviseli az MTI tudósítása szerint Szabó Géza, a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség elnöke, míg mások - mint például Koziel Miklós - azt tapasztalták, hogy a foglalások 50 százalékkal csökkentek.
A Pénzügyminisztérium szerint nem kell ilyen sötéten látni a helyzetet. Igaz ugyan, hogy a jövőben adózni kell a bevételek után, de a kedvezmények megszüntetése adott lehetőséget az adó- és járulékcsökkentésre.
A magánszemély falusi vendéglátásból származó jövedelméből jelenleg adómentes az évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatótevékenységből származik. Évi 800 ezer forintig tart a mentesség, ha a bevétel kizárólag falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből származik. A kettőt ötvözni is lehet, ekkor évi 1 millió 200 ezer forintig jár a kedvezmény.