Évi 3,4 milliárd bérből - ki ér ennyit?
Külföldi tulajdonban lévő, piacán vezető multinacionális vállalat magyar állampolgárságú topmenedzsere, aki régóta dolgozik a cégnél - a lapunk által megkérdezett szakértők ilyennek képzelik el azt az adózót, aki az APEH kimutatása szerint 2008-ban a legmagasabb, 3,4 milliárd forint bruttó jövedelmet szerzett. Az összevontan adózó jövedelmek toplistájának vezetője szinte teljes egészében munkaviszonyból származó bérjövedelmet vallott be.
Kilétét homály fedi, az adótitok miatt az APEH azt sem közölte lapunkkal, milyen tevékenységből, mely ágazatban lehet ekkora bérjövedelmet elérni. Felvetődik azonban a kérdés, miért éri meg a legdrágább adózási technikát választani?
A választ valószínűleg nem szakmai érvek mentén kell keresni. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint ekkora nagyságrendnél személyes hasznot nem hoz a bérjövedelem: a tavaly érvényes 7,137 millió forint járulékfizetési plafont pár hónap alatt elérte az adózó, így többlet-nyugdíjszolgáltatás nem jár neki.
Nem így a társadalombiztosítás pénzbeli kifizetései esetében: a táppénznek például tavaly még csak a bruttó kereset mértéke szabott határt (annak 70, illetve 60 százalékáig). A szabályok idén augusztustól szigorodtak, ekkortól a betegszabadság idejére járó összeg már nem haladhatja meg a minimálbér négyszeresét. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint azonban a táppénz sem motiválhatja a topmenedzsert, erre a körre amúgy sem jellemző, hogy "táppénzre" mennének, ha megbetegednek.
A társadalmi haszon viszont szerepet kaphatott abban, hogy ekkora összeget nem egy költségkímélőbb módon, például osztalékágon vesznek fel. Ha így áll a dolog, akkor egy altruista adózóval van dolgunk, aki úgy gondolja, hogy a közjó érdekében cselekszik, amikor a legdrágább adózást választja a jövedelem megszerzésekor. Máskülönben nem fizetett volna 1,2 milliárd forint személyi jövedelemadót, mint ahogy más adózási technikával a munkaadó is megtakaríthatott volna több mint egymilliárd forintot, amit a 3,4 milliárdos bér felett járulékként kifizetett.
Azért akadnak racionális szempontok is. Például a csúcsvezetők javadalmazásának szigorítása, a színlelt szerződések ellen hozott intézkedések az elmúlt években. A multikra egyébként is jellemző, hogy igyekeznek betartani az adószabályokat - még otthon ivódott beléjük, hogy az adóhivatallal jobb nem packázni. Épp ezért az sem kizárt, hogy a topmenedzser kénytelen volt jó képet vágni a tulajdonos döntéséhez, miszerint bérben kapja meg a jövedelmét.
Egy éve még csak a fele
Egy évvel korábban, 2007-ben 1,7 milliárd forint volt a csúcsjövedelem. Ez is, mint a tavalyi, gyaníthatóan nem pusztán a havi alapbérből tevődött össze: erre jöhettek a szintén bérként elszámolt bónuszok, jutalmak.
