Beépült a magasabb áfa

Csalóka képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztóiár-indexei: a júliusi számokból arra is következtethetnénk, hogy a kiskereskedők lenyelték az áfaváltozást. Az ugyanis, hogy július elsején a termékek zömének általános forgalmi adója 20-ról 25 százalékra emelkedett, elvileg 4,2 százalékkal drágíthatna egy-egy árut, ám a statisztikából egyelőre ennek ellenkezője olvasható ki: az élelmiszerárak júliusban az előző hónaphoz képest 1,7, majd augusztusban további 2,8 százalékkal csökkentek, a ruházkodási cikkeké pedig 2,9, majd augusztusban 2,6 százalékkal lett alacsonyabb. Emelkedni csak a tartós fogyasztási cikkek ára tudott, ám az is csak a magasabb áfa első hónapjában, 2,4 százalékkal. Pénzügyi elemzők ezt javarészt azzal kommentálták, hogy a belföldi kereslet gyengesége miatt a kereskedők nem merték érdemben emelni áraikat.

A KSH részletes, egyes termékekre lebontott árindexeiből azonban kiderül: a kereskedők jobbára áthárították a vevőkre az áfát. Az átlagárak csökkenése ellenére az élelmiszerért is csak a vegetáriánus vásárlók fizetnek kevesebbet, mint korábban.

Az élelmiszerárak csökkenésének az a magyarázata, hogy a szezonális friss zöldségek ára júliusban és augusztusban is egyaránt mintegy 15 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. (A KSH élelmiszer-ár-indexében a zöldség-gyümölcs-burgonya kategória nagyjából a hús és húskészítmények árainak súlyával egyezik meg.) A tartósított zöldségek, gyümölcslevek ára ellenben 3-4,5 százalékkal magasabbra kúszott júliusban. Fékezően hatott az átlagárakra a kedvezményes, 18 százalékos áfakörbe tartozó tej-tejtermékek, illetve a kenyérfélék árának mérséklődése, amiben az alacsonyabb áfa mellett a tej és a liszt felvásárlási árának nagymérvű csökkenése érvényesült.

A húsfélék árában azonban csont nélkül átment az áfa: a sertéshús egy hónap alatt 5,5, a párizsi, illetve a kolbász 4,5, de a népszerű étkezési szalonna is 4,2 százalékkal lett drágább egy hónap alatt. A piac a szeszes italoknál is szinte egy az egyben beárazta az adóemelést.

Az élelmiszerek körében az étolaj ára júliusban csökkent. Piaci vélekedések szerint a 2007-es őszi élelmiszerár-robbanáskor elszállt étolajárak apadnak vissza. A másik népszerű konyhai zsiradék, a margarin fogyasztói árában azonban júliusban fillérre pontosan megjelent az áfa 4,2 százalékos áremelő hatása.

Az elemzői vélekedések jobbára a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek esetében helytállóak - de itt is csak némi megszorítással. A ruházati cikkeket forgalmazó kereskedők ugyanis korábban folyamatos árakciókkal érték el, hogy csak visszafogottan - vagy egyes hónapokban egyáltalán ne - csökkenjen a forgalom az ágazatban. Esetükben az áfahatás inkább csak azt jelenti, hogy az adóemelés mérsékelte akcióik mértékét.

A tartós fogyasztási cikkek visszafogott, 2,4 százalékos drágulásának ellenben az lehet a magyarázata, hogy az utóbbi fél évben tízszázalékos forgalomcsökkenést elszenvedett ágazatban a kereskedők csak részlegesen merték áthárítani költségeiket a fogyasztókra. Az importtermékekből élő cégeknek kedvezett a forint erősödése, továbbá az, hogy a tartós fogyasztási cikkek átlagárának lassú, de folyamatos csökkenése a piac sajátossága.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.