Beépült a magasabb áfa
A KSH részletes, egyes termékekre lebontott árindexeiből azonban kiderül: a kereskedők jobbára áthárították a vevőkre az áfát. Az átlagárak csökkenése ellenére az élelmiszerért is csak a vegetáriánus vásárlók fizetnek kevesebbet, mint korábban.
Az élelmiszerárak csökkenésének az a magyarázata, hogy a szezonális friss zöldségek ára júliusban és augusztusban is egyaránt mintegy 15 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. (A KSH élelmiszer-ár-indexében a zöldség-gyümölcs-burgonya kategória nagyjából a hús és húskészítmények árainak súlyával egyezik meg.) A tartósított zöldségek, gyümölcslevek ára ellenben 3-4,5 százalékkal magasabbra kúszott júliusban. Fékezően hatott az átlagárakra a kedvezményes, 18 százalékos áfakörbe tartozó tej-tejtermékek, illetve a kenyérfélék árának mérséklődése, amiben az alacsonyabb áfa mellett a tej és a liszt felvásárlási árának nagymérvű csökkenése érvényesült.
A húsfélék árában azonban csont nélkül átment az áfa: a sertéshús egy hónap alatt 5,5, a párizsi, illetve a kolbász 4,5, de a népszerű étkezési szalonna is 4,2 százalékkal lett drágább egy hónap alatt. A piac a szeszes italoknál is szinte egy az egyben beárazta az adóemelést.
Az élelmiszerek körében az étolaj ára júliusban csökkent. Piaci vélekedések szerint a 2007-es őszi élelmiszerár-robbanáskor elszállt étolajárak apadnak vissza. A másik népszerű konyhai zsiradék, a margarin fogyasztói árában azonban júliusban fillérre pontosan megjelent az áfa 4,2 százalékos áremelő hatása.
Az elemzői vélekedések jobbára a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek esetében helytállóak - de itt is csak némi megszorítással. A ruházati cikkeket forgalmazó kereskedők ugyanis korábban folyamatos árakciókkal érték el, hogy csak visszafogottan - vagy egyes hónapokban egyáltalán ne - csökkenjen a forgalom az ágazatban. Esetükben az áfahatás inkább csak azt jelenti, hogy az adóemelés mérsékelte akcióik mértékét.
A tartós fogyasztási cikkek visszafogott, 2,4 százalékos drágulásának ellenben az lehet a magyarázata, hogy az utóbbi fél évben tízszázalékos forgalomcsökkenést elszenvedett ágazatban a kereskedők csak részlegesen merték áthárítani költségeiket a fogyasztókra. Az importtermékekből élő cégeknek kedvezett a forint erősödése, továbbá az, hogy a tartós fogyasztási cikkek átlagárának lassú, de folyamatos csökkenése a piac sajátossága.