Ötezer pénzintézet több tízezer munkatársa jövedelmének és jutalmainak szabályozására készül a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, de ezt még saját kormányzótanácsának is jóvá kell hagynia. Az elképzelés szerint a Fed elutasíthatná például a bónuszokat, ha úgy látja, hogy a jutalmak érdekében túl nagy kockázatot vállalnak a bankárok.

A pénzügyi stabilitást veszélyeztető rendszerkockázat kiszűrése általában is az amerikai kormány és a központi bank figyelmének középpontjában áll - erről a hét elején Barack Obama elnök, illetve Ben Bernanke, a Fed első embere is beszélt. Paul Volcker korábbi Fed-elnök, Obama egyik vezető tanácsadója a minap arról beszélt: a pénzügyi válság gyújtóelegyét a hatalmas kockázatok vállalására ösztönző javadalmazás, illetve a fals biztosítékokkal megtűzdelt pénzügyi innovációk alkották.

A Lehman Brothers bankház csődjének egyéves évfordulóján tartott felszólalásában Obama többször is használta a vakmerőség kifejezést. A Fed kezdeményezése befolyásolhatja a vita irányát a G20-csoport jövő heti csúcsértekezletén, miután az Európai Unió is a bónuszok korlátozását sürgeti. A pénteki The Wall Street Journal felhívja a figyelmet: a vezető gazdaságok már csak azért is össze akarják hangolni intézkedéseiket, mert ellenkező esetben agyelszívás - a másik oldalon pedig kontraszelekció - következhet be a bankszakmában.

Kenneth Feinbergnek, a Washington által kinevezett "fizetési cárnak" októberben kell jóváhagynia vagy elutasítania azokat a terveket, amelyeket nagybankok (Bank of America, Citigroup, AIG óriásbiztosító), valamint az állam által támogatott General Motors és a Chrysler autógyártók, illetve "házi" pénzintézeteik tettek le az asztalára.

A tervek arról szóltak, hogyan kívánják jutalmazni 25-25 felső vezetőjüket. Éppen a Citigroup egyik folyamatban lévő ügye - amelyről Feinbergnek szintén döntenie kell - világít rá: a csillagászati jutalmak nem feltétlenül a csúcsvezetők zsebébe vándorolnak. A részben államosított bank 100 millió dollár különleges jutalmat szánt egy, energiaügyletek révén hasznot hajtó befektetési bankárjának, a Wall Street egyik sztárjának. Erről még Vikram Pandit, a bank feje is azt mondta: nem helyes az ilyen gyakorlat a mentőövet igénybe vett vállalatok részéről - ezért az illető bankár részlegét önálló cégbe szervezik ki.

A képviselőház nemrég úgy foglalt állást: Feinbergnek úgy kell dolgoznia, hogy teljesen meggyőződjék róla: a válságot jó részben előidéző pénzintézetek soha ne hazardírozhassanak az amerikai adófizetők pénzével. A Fed "keze" természetesen nem érne el mindenkihez a Wall Streeten. Így például az új elképzelés sem terjedne ki Stephen Schwarzmanra. A Blackstone magántőke társaság alapító elnöke, és egyben az ország tavaly legbőkezűbben jutalmazott cégvezetője 702 millió dollárt zsebelt be.

Mint menet közben kiderült, Feinberg jogköreit is ki lehet kerülni: erről árulkodik John Stumpf, a Wells Fargo nagybank első emberének 5,6 millió dollárja. Ennek nagy részét ugyanis részvények formájában az alapfizetésébe, nem pedig az általában nagyságrenddel jelentősebb bónuszba építették be, így a kormány nem szólhat bele. Andrew Cuomo, New York állam főügyészi jogköröket is gyakorló igazságügy-minisztere szerint a megsegített bankok 32 milliárd dollár értékben fizettek jutalmakat.

Az elmúlt egy évben különösen nagy botrány lett a csaknem összeomlott AIG bónuszaiból. Miután például Martin Sullivan vezérigazgatót leváltották, kiderült: az igazgatótanács jóváhagyott számára ötmillió dollár prémiumot és 15 millió dollár végkielégítést. Egy, a mélyrepülésért közvetlenül felelős igazgató pedig 34 milliót kasszírozott. - Az AIG úgy vélte, az övék a buli, az adófizetőké pedig a másnaposság - mondta akkor Cuomo.