Nem jelentéktelen változásokról van szó, amelyek leginkább a befektetésösztönzést szolgálják. Az eddig csak a tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó kedvezmények a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is kiterjednének. Utóbbiaknál is el lehetne számolni egymással szemben a veszteségeket és nyereségeket adott adóéven belül (és az ügylet alapja nemcsak értékpapír, hanem deviza vagy áru is lehet), valamint a 25 százalékos forrásadó helyett 20 százalék adót kellene fizetni az adóhivatalnak. Ennél is alacsonyabb, 10 százalékos adómérték sújtaná a tervek szerint a tartós befektetéseken elért nyereséget. Ennek feltétele, hogy a pénzt legalább három évre kösse le tulajdonosa, s az indulóösszeg ne legyen kevesebb 25 ezer forintnál. Teljes adómentességet élvez a befektető, ha legalább öt évre szól a lekötés, és erről rendelkezik a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéssel. Amennyiben a hároméves futamidő lejárta előtt bontja fel a befektetési szerződést, 25 százalék adót kell lerónia.

A fejlesztési adókedvezmények feltételein is könnyítene a tárca. A három-, illetve egymilliárd forint értékű beruházáshoz (kis- és középvállalkozásoknál 500 millió az elvárás) kapcsolódó kedvezménnyel akkor élhetnek a cégek, ha vállalnak bizonyos kötelezettségeket a létszámra vagy a bérköltségre. A vállalások teljesítését ma még a beruházás megkezdése előtti adóévhez viszonyítják, ám a válság miatt a cégektől nem várható el, hogy maradéktalanul eleget tegyenek azoknak. Ezért a társaságok választhatják, hogy a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagát veszik alapul, ha a beruházást 2008. október 1-je előtt kezdték meg, és 2009-ben vagy 2010-ben helyezik üzembe.

A válság különösen az idei és a jövő évi gazdálkodást teszi próbára, ezért egy másik javaslat arról szól, hogy ha a cég ezekben az években nem teljesíti a létszám vagy a bérköltség növelésére tett ígéretét, nem veszíti el jogosultságát az adókedvezményre. Annyi a feltétel, hogy ne csökkenjen a dolgozók száma, illetve a bérköltség a beruházás megkezdésének évéhez mérten. Ebben az időszakban az adókedvezményt sem lehet igénybe venni, de a pénz nem vész el: a tíz évre adott kedvezmények teljesítésébe ez a két év nem számít bele.

A kormány felkészül arra a helyzetre, hogy jövőre nagy számban élnek majd a vállalkozások a veszteségelhatárolás lehetőségével. Ez jelenleg még engedélyköteles, ám a várható roham elkerülése érdekében az APEH-nél megszűnne ez a kötelezettség. Veszteségelhatárolásra akkor lesz lehetőség, ha a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezik - magyarul, ha a tényleges vállalkozási tevékenységből fakad.

Több pontosítást, a joghézagok megszüntetését szolgáló javaslatot is tartalmaz az előterjesztés. Az ingatlan vagyonnal rendelkező társaságoknak is illetéket kell fizetniük egy már elfogadott törvény alapján, ám a szabályozás kijátszható volt, ha a céget nem közvetlenül tulajdonolta az adózó. A javaslat rögzíti, hogy ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni az ingatlanok tulajdonjogával közvetve - vagyis egy vagy több társaság közbeiktatásával - bíró társaságot is.

Azt is tisztázza a csomag, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, és nem fizet járulékot (erre egy másik, még nem tárgyalt törvényjavaslat adna lehetőséget), akkor arra az időre nem szerez a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.

Végül újabb kísérletet tesznek a nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó (Nyenyi) lap kiiktatására. Ha erre áldásukat adják a képviselők, akkor a nyugdíjfolyósító az adóhatóságtól kapja majd meg a nyugdíjjárulék-bevallási adatokat. (B. F. Z.)