Az utóbbi hónapokban egyre többet hallani azokról a kilátástalan helyzetbe került adósokról, akik felelőtlen hitelközvetítőkkel, ügynökökkel vagy az ügyfél lakásának megkaparintására utazó pénzügyi vállalkozásokkal kötött ügyletek következtében veszítik el otthonukat. Mint arról nemrég mi is beszámoltunk: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) tavasszal megvizsgálta néhány kisebb, lakossági hitelezéssel foglalkozó cég tevékenységét, s ennek eredményeként a Nemzeti Nyomozó Iroda több mint száz olyan esetben indított nyomozást, amikor a feltételezések szerint egyes pénzügyi vállalkozások eleve azért adtak kölcsönt ügyfeleiknek, hogy kiforgathassák őket vagyonukból. Az esetek száma, illetve a gyanúsítottak köre ennél akár lényegesen nagyobb is lehet: a PSZÁF jelenleg is több olyan pénzügyi vállalkozás működését ellenőrzi, amelyekkel kapcsolatban felmerült, hogy tisztességtelen feltételek mellett adtak hitelt.

A rendőrség és a pénzügyi felügyelet a napokban határozatlan időre szóló együttműködési megállapodást kötött azoknak a bűncselekményeknek a visszaszorítására, amelyek a pénzügyi intézményrendszer és a pénzügyi piacok iránti bizalmat veszélyeztetik. Ennek részeként kiemelt területnek tekintik a gépjármű- és lakásfinanszírozással összefüggő csalás, orgazdaság és az ugyanazon tulajdonosi vagy ügyfélkörhöz kapcsolódó ismétlődő, szervezett kereteket öltő pénzügyi visszaélések megelőzését.

A felügyelet és a kormányzat nemcsak a nyomozati munka hatékonyságának javításával lép fel a visszaélések ellen, hanem a szabályozói környezet alakításával is. A hiányos törvényi háttérnek jelentős szerepe volt abban, hogy több kisebb cég sajátságos módszerekkel próbált hasznot húzni a lakossági hitelezés felfutásából. A pénzügyi vállalkozásoknak, részben kisebb méretük, illetve az általuk nyújtható szűkebb szolgáltatási paletta miatt (nem gyűjthetnek betétet, nem vezethetnek folyószámlát), lényegesen lazább előírásoknak és prudenciális szabályoknak kell megfelelniük, mint a bankoknak. Hitelközvetítő pedig ma lényegében bárki lehet Magyarországon. Éppen ezért a kormány tervei szerint még az ősszel változnának a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó szabályok, a hitelközvetítést pedig - a biztosítási ügynökök tevékenységéhez hasonlóan - végzettséghez és szakvizsgához kötnék.

A lakossági hitelezéssel foglalkozó bankok múlt héten elfogadott magatartási kódexe is érinti ezt a területet. A szabálygyűjtemény aláírói azt is vállalják, hogy a velük kapcsolatban álló ügynökökkel is betartatják azokat az ügyfelek tájékoztatására és a hitelek kezelésére vonatkozó szabályokat, amelyeknek maguk is meg kívánnak felelni. Ez azt jelenti, hogy a hitelezési döntéseknél figyelembe veszik az ügyfelek teherviselő képességét, valamint korrekt, a kockázatokat ismertető, teljes körű tájékoztatást adnak, illetve segítik a fizetőképesség hosszabb távú biztosításához szükséges szempontok mérlegelését.

A kódexhez azonban nem kötelező csatlakozni, és a jogszabályok sem nyújtanak feltétlen védelmet a tisztességtelen ügynökökkel és pénzügyi vállalkozásokkal szemben. Ezért változatlanul körültekintően kell cselekedni, hogy az ember megóvja magát a kellemetlen meglepetésektől.

Minden esetben legyen világos, pontosan kivel ülünk le tárgyalni. Gyorsétteremben vagy parkolóban ne kössünk megbízási szerződést, ne adjunk ki személyes adatokat is tartalmazó iratokat, amelyekkel esetleg vissza lehet élni. Kerülni kell azokat az újságokban hirdető vállalkozásokat, amelyekről nem derül ki, melyik bank vagy pénzügyi vállalkozás képviseletében járnak el. Azokat a cégeket is kezeljük fenntartásokkal, amelyek reklámjaikban azt a látszatot keltik, hogy nincs megoldhatatlan helyzet, akárcsak azokat, amelyek elsősorban BAR-listásoknak ígérnek hitelt.

Ha ügynök tesz "kihagyhatatlan" ajánlatot, gondoljunk arra: jutalékbevétele érdekében abban érdekelt, hogy minél több ügyfelet beszéljen rá a tranzakcióra. Jelzáloghitelek ügynöki értékesítésével ma már az ingatlanközvetítő irodák többsége is foglalkozik, amelyek kétszeresen is érdekeltek az ügyfelek meggyőzésében (ingatlanközvetítői díj plusz a hitel közvetítéséért járó jutalék).

Ha ügynök segítségét kérjük, keressünk olyan közvetítőt, aki felméri egyedi igényeinket, és többféle konstrukció bemutatásával, összehasonlításával választási lehetőséget teremt számunkra. Külön jogszabályok írják elő, melyik terméknél mit kell és lehet elmondania, vagy éppen mit tilos állítania. (Például nem ígérhet olyat, hogy egy devizaalapú jelzáloghitel havi törlesztőrészlete a teljes futamidő alatt változatlan marad.) Ha hirdet, meg kell adnia, kinek az ügynöke. Bármilyen előzetes jutalék kifizetése nélkül jogunk van tudni, mely szolgáltatók termékeinek közvetítőjével állunk szemben. A PSZÁF honlapján (www.pszaf.hu) megtalálhatók a pénz- és tőkepiaci, valamint biztosítási ügynököket felsoroló listák. Ott ellenőrizhetjük, hogy az ügynöki tevékenység végzésére jogosult ügynökkel van-e dolgunk.

Tudjuk meg, kér-e jutalékot tőlünk, és ha igen, mennyit. Igyekezzünk információkat szerezni az ügynökről, mert amikor szerződéskötésről vagy szolgáltatóváltásról van szó, az is motiválhatja, hogy melyik szolgáltató terméke után kap több jutalékot. Ne higgyünk a szóbeli ígéreteknek, csak írásos, hitelesen dokumentált tájékoztatást fogadjunk el. Ne hagyjuk magunkat siettetni. Aláírás előtt kérjük el a tájékoztatókat, vigyük haza, és olvassuk végig. Érdeklődhetünk több ügynöknél, és természetesen bankunknál is. Aláírás előtt alaposan olvassuk végig az előre kitöltött dokumentumokat. Nézzük meg, mindent úgy rögzítettek-e, ahogy megállapodtunk. Ha olyan részletre bukkanunk, ami nem egyértelmű, bátran kérjünk további tájékoztatást.

Pénzügyi vállalkozások adatai (2008)

Forrás: PSZÁF

*a pénzügyi vállalkozásokon belül

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.