A költségvetés eresztékeinek betömésén fáradozó kormány egy csomagban 41 jogszabályt módosító salátatörvényt nyújtott be a parlamenthez pénteken. A 2010-es költségvetést megalapozó javaslatok főleg az önkormányzatok működését, valamint az állami vagyongazdálkodást érintik, leginkább az áttekinthetőség felé mozdítva el a rendszereket. A helyhatóságoknak kötelezően előírnák, hogy az éves költségvetések elfogadásakor külön rendelkezzenek az egyenlegről, továbbá arról, hogy ha hiánnyal gazdálkodik a település, azt milyen külső forrásból finanszírozza. Nem kötelező erővel írják elő, hanem lehetőségként kínálják fel a kistérségi társulásokban közreműködő helyhatóságoknak, hogy adott feladat elvégzésére körzetközponti hivatalokat állítsanak fel. A központosítási szándék nyilván a takarékosság jegyében fogant, mint ahogy az a javaslat is, amely szerint az önkormányzatok eztán megbízhatják a Magyar Államkincstárat is a pénzforgalmi számláik vezetésével.

Több pontján változik a támogatási politika is. Jövőre a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt a céltámogatásokról, amit az 50 millió forint és az alatti beruházási összköltségű fejlesztésekre igényelhetnek a települések. Az állam és önkormányzat viszonyán túl az önkormányzat és gazdasági társaságai kapcsolatát is átalakítja a salátatörvény, amikor kimondja, hogy nem nyújtható támogatás olyan, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégnek, amely nem tett eleget a vezető beosztásúak fizetésének közzétételét előíró jogszabálynak. A szigor mellett könnyítést is tartalmaz a csomag: éven túli részletfizetési lehetőséget kapnak azok az önkormányzatok, amelyek nem tudnak eleget tenni támogatás-visszafizetési kötelezettségüknek (például a jogszabályokkal ellentétes felhasználás esetén), s az adósságrendezési eljárás ellehetetlenítené a település működését. A beruházások ösztönzését szolgálja az a javaslat, amelyik a földvédelmi járulék negyedét fizettetné csak meg az önkormányzatokkal, ha azok a föld belterületbe vonását kezdeményezik legalább tizenöt új munkahely teremtését szolgáló beruházás érdekében.

A Pénzügyminisztérium megfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) intelmeit a vagyongazdálkodással kapcsolatban. A jövőben például csak az állami vagyonért felelős miniszter (aktuálisan a pénzügyminiszter) engedélyével juttatható forrás például tőkeemelés vagy kölcsön formájában az állami tulajdonban lévő cégekhez. Valószínűleg nem a "kölcsönkenyér visszajár" alapján, de az ÁSZ-tól elvonnak kéthavi különjuttatást.

A költségvetésből juttatott lakossági támogatásoknál is változások lesznek. A lakástámogatások ellenőrzése érdekében a kincstár hozzáférhet bizonyos adatokhoz, amelyeket a törvény kivesz a banktitok-megtartási körből. Ugyanakkor a jelenlegi 24 évről 30 évre emelnék az otthonteremtési támogatás felső korhatárát, mivel a bankok nem nagyon adnak hitelt a jelenlegi korhatár közelében járó igénylőknek, vélhetően a hiányos egzisztencia miatt.

A köztisztviselők zsebét érintő intézkedés szerint a béren kívüli juttatások összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, viszont nem is haladhatja meg annak tizenötszörösét sem. Akad más, forintosítható tétel is: a nyugdíjas vállalkozók és a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járuléka jövőre havi 4950 forintra emelkedik. Ugyanakkor a költségvetés ennek csaknem a dupláját, 9300 forintot fizet majd a tb-alapokba a biztosított, de járulékot nem fizetők (nyugdíjasok, kiskorúak) után. A Start-kártyával foglalkoztatott pályakezdő diplomások járulékkedvezménye az eddigi két évről egy évre csökken.

Talál forrást a törvény a gázár további támogatására is. Az energiaszolgáltatókra kirótt extra adóból jövőre a távhőt használók mellett a rászoruló gázfogyasztók is támogathatók lesznek. Ennek a javaslatnak az a furcsasága, hogy a kormány a Robin Hood adóból származó pénzből éppen nemrégiben tett be 18 milliárd forintot az energiaár-kompenzációs kasszába. Ebből fizetik a távhőhasználók mellett a gázfogyasztók támogatását is, így a kormány lényegében ezt a lépést akarja törvényben is rögzíteni. Az energiaellátók jövedelemadójából ugyanis az annak kivetéséről szóló törvény csak a távhőhasználók különböző formájú támogatását tette lehetővé.

A gyógyszergyártóknak rossz hír, hogy emelkednek a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének díjai. Az indoklás szerint azonban még így is a nemzetközi díjak 60 százalékát érik majd el az Országos Gyógyszerészeti Intézet tarifái.