Cserehát, Ormánság, Ózd, Sajókaza - szinte mindenkinek ugyanaz jut az eszébe róluk. Munkanélküliség, a roma lakosság magas aránya, mélyszegénység, szegregáció, falusi gettó, diszkrimináció. Jelenleg az ország lakosságának tíz százaléka él az ilyen, és a hasonlóan halmozottan hátrányos helyzetben levő 33 kistérség településein. Az első Nemzeti Fejlesztési Tervből - 2004- 2006 között - a leghátrányosabb helyzetű kistérségek az országos átlagot meghaladó uniós támogatásban részesültek, ám a pénz nem volt elegendő ahhoz, hogy pozitív irányba fordítsa a folyamatokat. Ráadásul előfordult, hogy épp a legrosszabb körülmények között vergődő falvakba, emberekhez nem jutottak el a támogatások.

Ezért 2007-ben a gazdasági, a társadalmi és az infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján a kormány konkrétan meghatározott 33, úgynevezett leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött egy komplex fejlesztési programról. A kezdeményezés nem kizárólag a pénzről szól: szeretnék megtanítani az érintetteknek, hogyan kell élni a lehetőségekkel. Ez ott kezdődik, hogy ezeknek a kistérségeknek éppen úgy pályázniuk kell a pénzre, bemutatva az elképzeléseiket, mint azoknak, amelyek számára nem dedikált forrást a kormány. A munkában tanácsadók segítik őket, akik afelé terelik a pályázókat, hogy a helyiek társadalmi összefogással jelöljék ki a legfontosabb fejlesztési célokat, azaz vonják be az önkormányzatokat, a vállalkozásokat és a társadalmi szervezeteket. Ezzel kistérségi szinten összehangolt tervek születhetnek, racionálisabb fejlesztések valósulhatnak meg, és erősödik a térségi együttműködés.

Az ÚMFT-ben a különböző fejlesztésekhez három támogatási csatorna van. Az egyik, a kistérségi szintre elkülönített fejlesztési keret elsősorban a Regionális Operatív Programok, a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program egyes forrásainál áll rendelkezésre. Ezekből 96,9 milliárd forintot lehet elkölteni 2013-ig. A vállalkozások támogatására a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében 25 milliárd forint használható fel. A harmadik csatorna a normál pályázati rendszer, ahol sok esetben a 33 kistérségből érkező pályázatok az értékelésnél pluszpontszámot kapnak.

A pályázati rendszerben vannak elsőbbséget élvező ügyek. Például, ahol sokan nem jutnak bölcsődei, óvodai férőhelyhez vagy családi napközis ellátáshoz, ott az ilyen, a gyermekek esélyeit növelő fejlesztéseknek szerepelniük kell az elképzelések között. Ugyancsak benne kell lennie a projektcsomagban a telepeken élők integrálásának. Elvárás az oktatási, foglalkoztatási, szociális és egészségügyi területeken a családok segítése is.

A kistérség egészén belül a leghátrányosabb helyzetű településcsoportoknak részesülniük kell a fejlesztések pozitív hatásaiból. Nem az a cél, hogy a hatékonyság jegyében a kistérség központjában, illetve a nagyobb településeken valósuljanak meg jelentős fejlesztések. Az azonban fontos, hogy olyan fejlesztések kapjanak elsőbbséget, amelyeknek a többi település számára is vannak pozitív hozadékai.

Sokat segíthetnek a cégek cserére érett számítógépei

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 65 lecserélt, de még használható számítógépét két, hátrányos helyzetű területen működő oktatási intézménynek adományozta. Az akcióhoz a Microsoft Magyarország ingyenes Windows XP Professional szoftverlicencek és teljes körű irodai programcsomagok adományozásával társult, így az oktatáshoz, az interneteléréshez teljes mértékben alkalmas számítógépeket és monitorokat kapnak az érintettek. A PC-k az ECDL-vizsgákra való felkészülésre alkalmas számítógépek, így a digitális írástudás elterjesztésének fontos kellékei lesznek. Az 581 tanuló oktatását-nevelését végző szendrői Általános Iskola a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelény környékén, az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében működik a város egyetlen általános iskolájaként. A tanulói többsége hátrányos szociális körülmények között él, 70 százaléka roma származású, nagycsaládból érkező. Sajókaza lakói közül mintegy ezer fő él azon a telepen, ahol a 240 hátrányos helyzetű diákkal foglalkozó Dr. Ámbédkar Gimnázium által fenntartott információs-ház működik. A környező sajókazai, laki, alsóvadászi, homrogdi cigánytelepeken több ezer ember él, akiket a középfokú közoktatás eddig nem ért el. A gimnázium tehát olyan észak-magyarországi közösségeket szolgál ki, ahol az érettségizettek aránya jelenleg egy százalék alatt van. Az ajándékozás figyelemfelhívás is egyben. Az NFÜ és a Microsoft az összefogással azt is el szeretné érni, hogy más - akár költségvetési, akár piaci - szereplők is társuljanak az akcióhoz. Selejtezések, cserék előtt gondolják végig a lehetséges adományozók, hogy a számukra már értékkel nem bíró számítógépek, egyéb elektronikai eszközök, bútorok máshol még jó eséllyel tudják a felzárkóztatás célját szolgálni.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya Észak-Magyarországon 28, Észak-Alföldön 21, Dél-Dunántúlon 18, Dél-Alföldön 9 százalék. A kistérségek kétharmadában nincs tízezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobb város Ózd. A 33 kistérség között találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott térségek, a Cserehát és az Ormánság, valamint ezeken a területeken él a roma lakosság közel harmada.

Írásunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült.