Másodszorra is léket kapott a digitális táblák tendere
Nem adott le érvényes árajánlatot a digitális táblákat is magába foglaló oktatási informatikai eszközökre kiírt tenderen a HP Magyarország. Mint megírtuk, a tenderre két, az IBM Magyarország és a HP vezette konzorcium jelentkezett. Az IBM még a részvételi szakaszban kiesett a versenyből. A HP ellenben többször is halasztást kért és kapott arra, hogy benyújtsa a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) az árajánlatát. Végül az utolsó, csütörtöki határidőre a HP csak annyit közölt az NFÜ-vel, hogy nem küld árajánlatot. A HP lapzártáig nem kommentálta a döntését, legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy a korábbi tenderen is a 24,2 milliárdos keretöszszeget jócskán meghaladó ajánlatot beadó számítástechnikai óriás ezúttal sem tudott a kereten belül maradni.
Mint ismeretes, a digitális - más néven interaktív - táblákat még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2007-ben ígérte meg az iskoláknak. A tender egyéves szakmai előkészítése után tavaly tavasszal több, mint háromezer iskola pályázott sikeresen az oktatást segítő különféle informatikai eszközcsomagokra. Azonban az iskolai pályázatot követő közbeszerzési eljárás már megfeneklett: a tenderre jelentkező két konzorciumból akkor még az IBM és a HP is eljutott az ajánlattételig. Később az IBM a kartellező alvállalkozói miatt esett ki, míg a HP már akkor is pályázati keretösszegnél jóval magasabb árajánlatot nyújtott be. Igaz, szakmai körökben már az is meglepetést okozott, hogy csak két konzorcium jelentkezett a busás megrendeléssel kecsegető közbeszerzésre. Az NFÜ-t akkor felügyelő Bajnai Gordon úgy vélte: a keretfeltételek alapján jóval több konzorcium jelentkezésére számítottak.
A tendert kiíró NFÜ hivatalosan csak később hirdet eredményt. Forrásaink szerint a pályázat újabb kudarca miatt az egyetlen elképzelhető megoldás az lehet, hogy szakítanak a központi beszerzés eddigi koncepciójával. Az iskolák nem az NFÜ által kiválasztott gyártók illetve beszállítók termékeiből választhatnak, hanem az uniós forrásokból származó 24,2 milliárdos keretösszeget szétosztják az oktatási intézmények között, és azok a központi műszaki irányelvek alapján maguk választják ki a nekik tetsző gyártót, illetve eszközt.
Ebben az esetben az iskoláknak minden bizonnyal újra kell pályázniuk az eszközökért. Ez esetben ugyanakkor jóval gyorsabban lebonyolítható a beszerzés, így az oktatási intézmények önálló eszközvásárlása esetén akár már az év végétől elkezdődhet az eszközök kiszállítása az iskolákba.
Mindenesetre az NFÜ-nek még bőven van ideje arra, hogy felhasználja az erre a célra fordítható uniós pénzeket, a kötöttség csak az, hogy ebben a pályázati konstrukcióban kizárólag oktatási informatikai eszközökre fordíthatják azt.