E szerint a globális  konjunktúra javulásával, a fiskális kiigazító intézkedések negatív  hatásainak kifutásával a magyar gazdaság teljesítménye 2011-től jelentősen javulni fog. A GDP idei 6,7 százalékos, illetve a jövő évi 0,9 százalékos csökkenése után 2011-ben 3,9, 2012-ben 4, míg 2013-ban 4,1  százalékos növekedést ér el. Így 2013-ra 31 600 milliárd forintot tesz ki a GDP. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya a kamatkiadásokkal együtt 2010-ben a GDP 4,0 százaléka, 2011-ben 2,6 százaléka, 2012-ben 2,2 százaléka, 2013-ban pedig 2,0 százaléka lesz a kitekintés alapján.

Pénzforgalmi szemléletben a központi költségvetés elsődleges egyenlege 2010-től folyamatosan pozitív lesz az előrejelzés szerint, 2010-ben a többlet a GDP 1,3 százaléka, a további években 1,8-1,9 százaléka lesz. A kamatkiadásokkal korrigált egyenleg azonban már negatívvá válik. A központi büdzsé másodlagos egyenlege 2010-ben a GDP 3,2 százalékának megfelelő hiányt mutat, 2011-ben mínusz 2,1 százalékos lesz az egyenleg, 2012-ben 1,9 százalékos, míg 2013-ban 1,7 százalékos GDP-hez mért deficittel fog zárni a központi büdzsé pénzforgalmi szemléletben.

Az államháztartás adó- és adójellegű bevételeinek GDP-hez viszonyított aránya egyenletes mérséklődést mutat, a 2008. évi 40,1 százalékról 2013-ra 37,6 százalékra csökken.

A külső egyensúly 2009-es, a gazdasági válsággal összefüggő jelentős mértékű javulása várhatóan kisebb lesz a következő években. A 2010 második felére jelentősen lassuló magyar inflációs ráta 2011 folyamán a meginduló világgazdasági konjunktúra esetleges inflációs hatásával párhuzamosan némileg gyorsulhat, de várhatóan tartósan a középtávú inflációs cél közelében marad.

Az idei infláció prognózisa 4,5 százalék, ez jövőre várhatóan 4,1 százalékra csökken, majd 2011-ben visszaesik 2,2 százalékra. Ez emelkedhet 2013-ra 2,8 százalékra.