Az első, s talán legfontosabb, hogy az EU globálisan is egyetértésre szeretne jutni a tekintetben, hogyan és mikor lehet visszavonni a jegybanki és állami pénzeket a gazdaságból a talán megindult fellendülés sérelme nélkül. Közös az európai vélemény: a költekezésből vissza kell vonulni, de nem most. A tagállamoknak ezt azonban majd egyeztetve, öszszehangoltan kell végrehajtaniuk. Bajnai Gordon kormányfő Brüsszelben azt mondta, hogy az élénkülés törékeny, ezért fenn kell még tartani az aktív állami válságkezelést.

A másik, s ennél népszerűbb téma a banki vezetők jövedelmének korlátozása. A terítéken lévő német-francia- brit javaslat a banki teljesítményhez kötné a jutalmazás mértékét, ám az amerikai felfogás szerint nincs értelme a felső korlátnak. A banki napirend szakmai pontja a tőkehelyzet erősítésére vonatkozó ötletcsomag lesz. Bajnai megjegyezte: Magyarország ezzel egyetért, de ezt sem kéne elsietni, nehogy az amúgy is akadozó hitelezés elé további akadályokat gördítsenek.

A francia bankszövetség elnöke közbevetőleg úgy nyilatkozott: a tőkekövetelményeket csak akkor szabad szigorítani, ha az eszközértékelési és számviteli szabályokat is nemzetközi szinten harmonizálják, máskülönben Európa veszít vonzerejéből és versenyképességéből. Támogatta viszont Bajnai az európai felügyelet erősítésére tett brüsszeli indítványokat, amelyek alapján José Manuel Barroso bizottsági elnök a huszonhetek nevében további együttműködésre szólítja fel a húszak csoportjának tagjait, hogy a Nemzetközi Valutaalap tapasztalataira hagyatkozva végezzék a globális kockázatkezelést.

A decemberi koppenhágai klímakonferencia előtt az EU elvileg felajánlotta, hogy a fejlődő országok érdekeltségét növelendő 2020-ig évi 2-15 milliárd eurót ad támogatásként a globális megegyezés előmozdítására, ám ennek finanszírozására még nincs kialakult uniós álláspont, egyesek a károsanyag-kibocsátás mértéke, mások a GDP alapján írnák elő a hozzájárulást. A magyar kormányfő hangsúlyozta, a mértéktartás híve, s a két elképzelés ötvözését szorgalmazza. A vacsora persze nem adhatott időt e fontos témakör tisztázására.

A támogatásokon múlhat az Opel-gyárak sorsa?

Lapunk kérdésére Bajnai Gordon elmondta: minden érintettel tárgyal a magyar kormány az Opel eladása után, mert "elemi érdekünk" a szentgotthárdi üzem életben tartása, amely egyébként az egyik legkorszerűbb európai GM-gyár. Ez már csak azért is fontos, mert miközben a legtöbb Opel- üzemben leépítés várható, osztrák lapértesülések szerint az ausztriai gyárat háromszáz új munkahellyel bővítenék. Az asperni gyár bővítéséről a FORMAT internetes kiadása számol be: állítólag a Magna azt szeretné, hogy az osztrák állam vállaljon részt az Opel szanálásához nyújtott állami segítségnyújtásban.