Párizsi irodájának negyedik emeleti ablakából vetette ki magát a France Télécom 32 éves alkalmazottja a minap - a távközlési cégnél tavaly február óta tartó, hihetetlen öngyilkosságsorozat nem akar véget érni. Tettét azután követte el, hogy kiderült, munkahelyét, az ügyfélszolgálatot is érinti az átszervezés. Korábban a társaság kelet-franciaországi vállalatának ügyfélszolgálati igazgatóját találták eszméletlenül az irodájában, miután beszedett egy marék nyugtatót - őt megmentették. Párizsi tudósítónk beszámolója szerint a cégnél másfél év alatt 23 alkalmazott szánta el magát a végzetes tettre, további 13-an pedig megkísérelték az öngyilkosságot. A kormány felszólította a társaság vezérigazgatóját, tegyen valamit a tarthatatlan helyzet megszüntetéséért.

A francia szakszervezetek és a cég működését kritizálók szerint az alkalmazottak kétségbeesését a sorozatos átszervezések, létszámleépítések generálják. A cég egyik alkalmazottja, aki júliusban végzett magával, búcsúüzenetében azt írta: "Egy roncs lettem, jobb véget vetni az egésznek." Soraiból kiderül, hogy a cégnél uralkodó szervezetlenség, a munkájával járó stressz és túlterheltség miatt roppant össze.

Bár a felelősséget nem lehet egyértelműen a munkaadóra hárítani, a szakemberek szerint a vezetők elenyésző része érzi feladatának, hogy tekintettel legyen arra, miként kezelik beosztottai az átmeneti helyzetet és a szokásosnál nagyobb megtehelést - amelyet többnyire ők generálnak. Ez fakadhat nemtörődömségből, az illető saját helyzetének bizonytalanságából, vagy egyszerűen a vezetői munkakörre való alkalmatlanságából. Sokáig a francia vállalat vezetői is igyekeztek bagatellizálni a történteket, de végül kénytelenek voltak intézkedni. Első körben bővítik a személyzeti ügyekért felelős munkatársak számát, akiknek kiemelt feladata lesz, hogy foglalkozzanak az elégedetlen, kétségbeesett dolgozók problémáival.

- Nagyon nem mindegy, kiből lesz főnök, a személyiség ugyanis meghatározó abban, miként bánik majd munkatársaival - állítja Szabó Emese, az E&E Szervezetfejlesztő és Tanácsadó cég ügyvezetője. Aki nem rendelkezik a megfelelő készségekkel, intelligenciával, a kisebb-nagyobb kudarcok után gyakorta beosztottai között keres bűnbakot, hogy rá hárítsa a sikertelenség teljes felelősségét. Az is jellemző hiba, hogy a vezető nem ad információt, illetve csak "csepegtetve", s ezáltal fokozza a munkatársak szorongását.

Átszervezések, összevonások, decentralizáció esetén hónapokig mindenki bizonytalanságban él. Ekkor lenne a legnagyobb szükség egyértelmű tájékoztatásra, a főnökök pedig ilyenkor vállalják legkevésbé a nyilvánosságot. A várakozás romboló hatású, és később hónapok, évek kellenek az emberi kapcsolatok újraszerveződéséhez. Erre a vezetés rendszerint nem ad időt, az új helyzetre való beállítódásig nagy a veszélye a pszichoszociális trauma kialakulásának.

Ez viszont nagyon veszélyes. Egy most lezárult, tíz éven át tartó, amerikai vizsgálat bebizonyította: állandóan attól rettegni, hogy az ember elveszítheti az állását, sokkal rosszabb és károsabb az egészségre, mint amikor valóban az utcára kerül valaki. A kutatók arra a megállapításra jutottak: a munkahelyen a fő veszély a túlzott stressz, ami tetőtől talpig tönkreteheti az embert. A munkahelyi bizonytalanság - meglepő módon - a dohányzásnál és a magas vérnyomásnál is károsabb lehet az egészségre.

Kaucsek György munkapszichológus nem ismer új felméréseket, de biztos abban, hogy a válság jelentősen rontott a helyzeten. A feladatok, az elvárások és a bizonytalanság nőtt, miközben az emberek cselekvési tere jelentősen beszűkült: egyre kevésbé van módunk levezetni a feszültséget. A pszichoszomatikus következmények törvényszerűen várhatók. A szakember szerint a munkahelyeken fokozott gondoskodásra lenne szükség. - Meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek oldani a stresszt. A legegyszerűbb módja ennek a beszélgetés, éppen ezért lenne fontos akár szakemberek segítségét kérni a nehéz időszakban - állítja Kaucsek György.

A Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének egyik jelentése szerint a férfiak számos esetben sokkal érzékenyebben reagálnak a társadalmi változásokra. Körükben - az egyetemi kutatások szerint - a munkahelyi stressz, illetve bizonytalanság háromszorosára emelte a korai halálozás valószínűségét, a súlyos depressziós tünetegyüttes ötször magasabb halálozási arányokkal járt, mint a nők között. A demoralizált lelkiállapot - amkor az ember egyik napról a másikra él, így nincs értelme terveket szőni - szintén veszélyesebb a férfiakra.

A válság fokozta bizonytalanságot csak tetézi a kreált feszültség, a szándékos fúrás, zrikálás, azaz a mobbing. Ezt a módszert jellemzően a vezetők gyakorolják saját bizonytalanságuk, feszültségük, vagy pusztán gonosz indulataik levezetésére.

A mobbing ellenséges és etikátlan kommunikáció, ami egy vagy több személy részéről egyetlen ember ellen irányul, és legalább fél éven át tart, minimum heti egy inzultussal. Szabó Emese nap mint nap találkozik a jelenséggel, és határozottan állítja: a munkahelyi ellenségeskedésnek és zaklatásnak a legtöbb esetben nincs racionális oka. A főnökök és a munkatársak szadista hajlamaik, vélt vagy valós hatalmuk kiélését élvezik, amikor egy társuk életét pokollá teszik.

- Egyszer csak észrevettem, hogy főnökeim megoldhatatlan feladatokat bíznak rám, és kárörömmel veszik tudomásul, hogy nem tudok eredményt produkálni. Ha a közelükbe értem, kínos csend állt be, a kritika folyamatos lett, állandósultak a negatív beszólások, munkám el nem ismerése - meséli egy szervezetfejlesztő cég vezetője.

- A munkahelyen a sikeres és kedvelt beosztottakra és kollégákra is rászállhatnak a főnökök és a többiek. A nők, a gyakornokok és az idősebb munkavállalók könnyebben válhatnak áldozattá. Sőt bizonyos ágazatokban szintén nagyobb esély van arra, hogy az ember munkahelyi zaklatással szembesüljön: leginkább a kiélezett versenyhelyzetben működő cégeknél, bankoknál és szociális munkát végző szervezeteknél - állítja a szakember.

A mobbing, mint az elbizonytalanítás egyik fő eszköze, munkahelyi veszélyforrásnak minősül, és európai uniós álláspont szerint a jelenség az alapvető emberi jogok ellen elkövetett bűncselekmény. Svédországban és Németországban már megszületett az ilyen munka- és büntetőjogi esetekre vonatkozó törvény. A németek pedig külön internetes segélyközpontot hoztak létre az áldozatok számára. Ez a portál hasznos tanácsokat ad ahhoz, hogyan kerüljük el a konfliktushelyzeteket, illetve miként dolgozzuk fel a magánéletünkre is kiható, negatív eseményeket.

Magyarországon a válság miatt fokozódó munkahelyi stressz nem vezet megszaporodó öngyilkosságokhoz. Zacher Gábor toxikológus, a Péterfy Sándor utcai kórház főorvosa szerint az osztályukra kerülő 35-40 öngyilkosjelöltből ma is, mint az elmúlt egy évben, két-három esetben okolhatók a munkahelyi körülmények. - A munkahely és a megélhetés bizonytalansága mindazonáltal nálunk is megteremtette az öngyilkosjelöltek új csoportját: az első hónapokban leginkább tönkrement vállalkozók fordultak maguk ellen, az utóbbi időben pedig az ötvenes nők látják a befejezést az egyetlen kiútnak - mondja Zacher doktor, aki azonban azt is tapasztalja: az igazán nagy bajnak összekovácsoló ereje is van.