A 2005 óta érvénybe lévő reklámetikai önszabályozó kódexnél jóval részletesebbet írt alá szerdán 26 gazdasági-szakmai szövetség. A szeptember 30-tól hatályos új Magyar Reklámkódex előírásai már kiterjednek a digitális marketingkommunikációra (internetes és e-mailes reklámok), továbbá a mobil csatornákon (SMS, MMS, Bluetooth) küldött hirdetések valamennyi formájára.

Az általános tilalmak között szerepel, hogy a reklám csak körültekintően és indokolt esetben építhet a szorongásra, nem használhatja ki a babonát, nem alkalmazhat sokkoló képeket pusztán a figyelem felkeltése érdekében. Tilos az erotika öncélú - a reklám tárgya, témája által nem indokolt - felhasználása. A reklám emellett nem tartalmazhat tudatosan nem észlelhető elemeket. A szabályzat arra is kitér, hogy a szöveg - akár a reklám összhatása is - nem sértheti a magyar nyelv szabályait, tisztaságát. A réginél sokkal részletesebben foglalkozik az egyes részterületek reklámjaival. Külön fejezeteket szentel az alkoholtartalmú italokról, a szerencsejátékokról, a súlycsökkentőkről, továbbá a gyermekeket megcélzó reklámok szabályozásának. Így például megtiltja, hogy a gyerekműsorokból ismert szereplőkkel készült élelmiszer- és italreklámokat vetíthessenek a műsor környezetében. Megengedhetetlen ezentúl az élelmiszer-ipari termékek olyan propagálása, ami azt sugallja, hogy akár az étkezést is ki lehet kiváltani velük. Nyilvánvalóan a rágcsákra, sütikre, csokikra gondoltak itt.

A kódex előkészítő és egyeztető munkáját az Önszabályozó Reklám Testület és a Magyar Reklámszövetség szakemberei végezték a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Kódexe alapján. Megyer Örs az Önszabályozó Reklám Testület elnöke elmondta: a kódexet aláírás előtt véleményezésre elküldték civil szervezeteknek, szaksajtónak, és azok javaslatait is beépítették a szövegbe. Az etikai kódex esetleges megsértése nem jár anyagi következményekkel.