A kabinet augusztus 29-én fogadta el azt a rendeletet, amely szerint kötelező közzétenni a köztulajdonban (azaz állami, önkormányzati vagy közalapítványi többségi tulajdonban) lévő gazdasági társaságok vezetőinek a javadalmazását. Az érintett személyek köre széles, ide tartoznak a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka törvénykönyve alapján vezető állásúnak minősülő, továbbá az elkülönült szervezeti egységet vezető, valamint az egyes dolgozók tevékenységét irányító munkavállalók. Ez azt jelenti, hogy a középvezetők javadalmazása is megismerhető. A nyilvánosságra hozandó adatok közé tartozik minden pénzbeli juttatás, és a végkielégítés, valamint a felmondási idő is. Az előírt adatokat szeptember 15-ig kell hozzáférhetővé tenni a cég internetes honlapján - két évig ezeket az információkat nem lehet eltávolítani onnan.

Magyarországon a cégvezetők - személyes adataik védelmére hivatkozva - elutasítják a keresetüket firtató kérdéseket. A nyilvános tőzsdei cégek éves jelentéseikben is csak elmosódó tételekként, rendszerint a munkavállalói bértömegbe vagy részinformációkba csomagolva szólnak a főnöki juttatásokról. A vállalati felső vezetőkkel foglalkozó fejvadászok még általános kalkulációkba sem hajlandók belemenni, mondván, a főnöki jövedelmek szigorúan diszkrét információknak számítanak.

Támpontul a tanácsadó cégek felmérései szolgálnak, amelyek szerint a top százba sorolható nagyvállalatok felső vezetőinek alapfizetése a havi 5 és 50 millió forint közötti sávban mozog. Ehhez hozzá kell számolni a különféle ösztönzőket (sikerdíjakat, részvényjuttatásokat, opciós céges részvényvásárlási lehetőségeket), amelyekkel együtt az éves kereset a több százmillió forintot is elérheti - igaz, ilyen szintű jövedelmet hazai viszonylatban tizenöt-húsz gazdasági csúcsvezető élvez.

A Hewitt Humán Tanácsadó évente elkészített felmérése szerint a 25 és 50 milliárd forint árbevételű cégeknél a vezérigazgatói pozícióban lévők átlagos bruttó keresete évi 32,8 millió forint. A beosztottak (titkárnő, könyvelő, asszisztens) bruttó 2,9-3,2 millió forintot vihettek haza évente, ami nagyjából tízszeres különbség. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavalyi tanulmánya szerint az ügyvezetők éves alapbérének átlaga 17,38 millió forint volt, míg a fizikai munkásoké 1,775 millió. A teljes éves jövedelem ügyvezetők esetében 22,5 millió forint, fizikai munkásoknál pedig 1,837 millió. A Hay Group nagyvállalati ügyfelei számára évente méri a felső vezetői fizetéseket, természetesen a konkrét adatok itt is szigorúan bizalmasak. A felmérés számos külföldi vállalat leányvállalatát is tartalmazza. A felmért csoporthoz tartozó vállalatok túlnyomó többségének éves árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, 30 százalékuk pedig éves 100 milliárd forint feletti árbevételt realizál. Az ebbe a körbe tartozó vezetők fix bére átlagosan bruttó 2-5 millió forint havonta. Ágazati lebontásban a bankok és a vagyonkezelő cégek menedzserei keresnek a legjobban, utána a gáz- és az olajcégek vezetői következnek a sorban.

Információink szerint a bankszférában a magasabb beosztású vezetők általában bruttó egy-kétmillió forintot kapnak havonta. A topmenedzserek havi illetménye egy kisebb banknál jellemzően három-négymillió, a nagyobb pénzintézeteknél hat-nyolcmillió forint. Ezek alapfizetések, ehhez jönnek a prémiumok - amelyek legalább az éves fizetés felével növelik a jövedelmet -, valamint további juttatások, mint például a nyugdíj-biztosítási hozzájárulás, a céges autó, a mobiltelefon. A Hewitt felmérése szerint a vállalatvezetők 63 százaléka kap luxuskategóriájú kocsit, és negyven százalékuk kiválaszthatja, hogy milyen márkájú kocsit kér a beosztásához.

Az A kategóriás tőzsdei társaságoknál a Napi Gazdaság számításai szerint az igazgatóság elnöke átlagosan 5,3 millió forintot kap évente, az igazgatóság tagja pedig 3,72 millió forint juttatásban részesül.

A legtöbbet a TVK-nál keresi az elnök, ő évi 75 ezer eurót - mintegy 21 millió forintot - kap, illetve amennyiben külföldi illetőségű, úgy igazgatósági ülésenként még további 1500 euró költségtérítésre jogosult. Az fb-elnökök közül a Mol felügyelőbizottságának vezetője keres a legjobban, ő a havi 4000 euró mellett még évente maximum tizenöt alkalommal további 1500 euró díjazásban is részesül minden olyan ülés után, amelyen részt vesz. Így akár évi 70 ezer eurót, mintegy 20 millió forintot is hozhat neki a tisztség. A skála másik végén a munkájukat fix díjazás nélkül ellátó it- és fb-tagok állnak, ám az előbbieket szinte mindig vonzó részvényopciókkal igyekeznek motiválni.

A gazdasági növekedés lassulása ellenére nem változott lényegesen a menedzserek és az adminisztratív területen dolgozók bérét összehasonlító magyarországi mutató: előbbiek 6,2-szer keresnek többet, mint egy fehérgalléros alkalmazott - könyvelő, titkárnő vagy asszisztens. Összehasonlításképpen: Romániában 9,8, Lengyelországban 9,1, Ukrajnában 6,8, Bulgáriában 6,3, Csehországban pedig 5,8 a bérolló - a Hay Group legfrissebb felmérése szerint. A 61 országban dolgozó 12 millió alkalmazott adatait elemző kutatás eredményei szerint a világon a legnagyobb különbség Kínában, Thaiföldön és Vietnamban van a menedzserek és az adminisztratív munkát végző alkalmazottak bére között. Kínában például 11,8-szor jobban keres egy menedzser, mint adminisztratív kollégája, és Thaiföldön is több mint tízszeres a különbség. Nyugat-Európában, Japánban és Amerikában az olló viszonylag szűk, értéke 2 és 4 közötti, és nem is változik lényegesen.

Az erős gazdasággal rendelkező északi országok közül Finnországban és Dániában 2,7-szeres, Norvégiában pedig mindössze 2,3-szeres a bérolló. Kelet-Közép-Európában a globális tehetséghiány miatt kell aránylag sokat fizetniük a vállalatoknak a magasan képzett vezetőkért.

Tiltakozik a szakszervezet

A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a rendeletet, helyette olyan új intézkedéseket kell hozni, amelyek megakadályozzák az indokolatlanul magas jövedelemkiáramlásokat. A szakszervezet álláspontja: a kormányrendelet odadobja a nyilvánosságnak azon emberek jövedelmi adatait, akik rendezett, munkaügyi kapcsolatokon alapuló munkaszerződések alapján végzik valóságos közszolgálati tevékenységüket. Elutasítják továbbá, hogy az intézkedés kiterjedjen azokra a középvezetőkre és munkahelyi vezetőkre is, akik a felső vezetőkhöz képest "igen szerény díjazás mellett látják el szakmai feladataikat". (MTI)