A tervek szerint októberben kezdődhet az adatbázis feltöltése és a rendszer tesztelése, jövő áprilisban pedig már élesben is elindulhat a pozitív adóslista. A nyilvántartást ugyanaz a BISZ Zrt. működteti, amely a BAR-lista néven ismert, Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) is üzemelteti. Mivel a pozitív adóslista létrehozásáról eddig nem született törvény, a rendszer önkéntes alapon áll össze: a bankok maguk dönthetnek arról, kívánnak-e csatlakozni, az ügyfelek pedig önkéntesen járulhatnak hozzá ahhoz, hogy adataik, élő hitelszerződéseik és azok változásai bekerüljenek a nyilvántartásba.

A teljes listás rendszerben a bankok - rossz adósok mellett - a tartozásaikat rendben fizetők adataihoz is hozzáférhetnek, így nemcsak a problémás adósokat tudják kiszűrni, hanem pontosabban meghatározhatják az ügyfelek jövőbeli hitel-viszszafizetési képességét és készségét. Így megakadályozhatják az egyéni túladósodást, vagyis azt, hogy valaki több hitelt vegyen fel annál, mint amennyinek a visszafizetésére reális esélye van.

A pozitív lista mellett érvelők szerint a rendszer az ügyfelek számára is több előnnyel járhat. Egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb lehet a hitelbírálat, a kockázatok pontosabb felmérése következtében csökkenhet a kockázati felár, ami a hitelköltségek mérséklődésében is megjelenhet. Mindez a pénzügyi szolgáltatók közötti verseny élénkülését és új, az ügyféligényeket még inkább figyelembe vevő pénzügyi szolgáltatások megjelenését eredményezheti.

Nem mindenki gondolja azonban így. Jóri András adatvédelmi biztos szerint a teljes körű adósnyilvántartás szükségtelenül és aránytalanul, elsősorban üzleti érdekeknek engedve korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogokat. A napokban kiadott közleményében az ombudsman arra is felhívta a figyelmet: a hasonló, formális önkéntességre alapozott, de valójában a gazdasági kényszer miatt nem önkéntes jogkorlátozást eredményező megoldások ellen a korábbi adatvédelmi biztosok az utóbbi tíz évben többször is határozottan felléptek, kiemelve azt, hogy az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen.

A törvényi keretek módosítása, a pozitív adóslista létrehozása szerepelt a kormány tervei között: a hitelinformációs rendszerről szóló passzusokat ki akarták emelni a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényből, és - a pozitív adósnyilvántartás elemeivel kiegészítve - önálló jogszabályban szabályozták volna a területet. A tervezetet az igazságügyi tárca kidolgozta, és tavaly október végén be is nyújtotta a parlamentnek, ám az Országgyűlés emberi jogi bizottsága a törvényjavaslatot - az adatvédelmi biztos érvelése nyomán - nem találta általános vitára alkalmasnak, az elképzelés így végül ismét lekerült a napirendről.

Az adósnyilvántartásnak nincs egységes gyakorlata Európában: jelenleg tizenöt országban - például az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban - működik pozitív listás és csupán hat államban - köztük Franciaországban - negatív listás rendszer. Ez utóbbi országokban a pozitív nyilvántartás hiányából adódó információs deficitet piaci alapon működő adósnyilvántartással igyekeznek ellensúlyozni. A pozitív listás információkkal rendelkező credit bureau-k működése az eddigi külföldi tapasztalatok szerint jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményez a hitelezési folyamatban, és elősegíti a bank és az ügyfél érdekeinek egyensúlyba hozását.

A credit bureau-k szervezésének többféle módja van: a negatív nyilvántartás csak negatív információkat kezel (fizetési késedelem), a pozitív listás nyilvántartás a negatív információk mellett az időben teljesített fizetéseket és minden, a hitellel kapcsolatos információt rögzít, ezáltal a hitelkérelmek elbírálása során hatékonyabb kockázatelemzést és ügyfél-szegmentációt tesz lehetővé.

A listák kialakításának másik szempontja az önkéntesség versus kötelező törvényi szabályozás kérdése. Szinte minden olyan piacon önkéntes a részvétel, ahol magánkézben lévő credit bureau-k működnek, és a bankok maguk igénylik az adatok megosztását.

Miközben Magyarországon azon vitatkoznak a szakemberek, hogy a pozitív adóslista létrehozása hasznára vagy inkább kárára van-e az ügyfeleknek, a BAR-listára mind többen kerülnek fel - nem kis részben korábban rosszul felmért hitel-visszafizetési képességük miatt. Június végén már 716 ezren szerepeltek a feketelistán, százezerrel többen, mint tavaly év végén. Az élő mulasztások (elsősorban a még le nem zárt hiteltartozások) száma 829 ezer volt, ami 24 százalékos növekedést jelent a fél évvel korábbi 667 ezerhez képest. Az új mulasztások száma különösen májusban és júniusban ugrott meg: 44, illetve 32 ezerrel, szemben a korábbi havi 10-15 ezres növekedéssel.

A pozitív adósnyilvántartás önkéntes alapon működik majd, a BAR-listára azonban továbbra is mindenki felkerül, aki a minimálbért meghaladó összeggel több mint kilencven napja tartozik, vagy hamis adatot adott meg magáról, vagy aki a "készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés" bűncselekményét valósította meg. (Jellemzően a bankkártyával elkövetett visszaélések tartoznak ebbe a kategóriába). A KHR-ben azonban nemcsak lakossági, hanem céges adatokat is nyilvántartanak. A BISZ Zrt. jelenleg mintegy 180 ezer vállalkozás adatait kezeli, s szemben a lakossági résszel, ez az alrendszer már most is teljes listás, vagyis nem csupán a mulasztások, hanem a cégek élő hitelszerződései és azok változásai is bekerülnek a nyilvántartásba.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.