Amikor George Washington benyújtotta az első büdzsét a kongresszusnak, azt mondta a képviselőknek: Uraim, jó költségvetés nincs, csak elfogadott, vagy el nem fogadott -  idézte az Egyesült Államok első elnökét Békesi Lászl közgazdász, volt pénzügyminiszter. Mint mondta, az állítás azóta is helytálló, hiszen olyan büdzsét senki sem tud készíteni, amely mindenkinek jó. Szerinte a kérdést abból a szempontból érdemes megközelíteni, hogy a benyújtott költségvetés megfelel-e a reálisan várható gazdasági folyamatoknak, illetve összhangban áll-e a kormány gazdaságpolitikai céljaival. A válasz jelen esetben mindkét kérdésre igen - mondja Békesi.

A 2010-es költségvetés nem próbál illúziókat kergetni, nem gerjeszt csodavárást, biztonságra törekszik, konzervatív, finanszírozható és végrehajtható. - Kényszerhelyzet, kényszerköltségvetése - teszi hozzá Chikán Attila, volt gazdasági miniszter. Pénzügytechnikai szempontból korrekt, teljesíti a nemzetközi elvárásokat, ám kérdés a növekedésre gyakorolt hatása, és szociális problémákat gerjeszt. Szerinte az alapvető probléma nem a büdzsé pénzügyi részével van, hanem azzal a politikai alappal, amelyre épül. A Bajnai-kormánytól a jelenlegi hátterével nem lehet többre számítani - tette hozzá.

Békesi szerint a költségvetés szerény gazdasági növekedéssel számol, nem tervezi túl a konjunktúrától függő bevételeket - például az adókból, járulékokból, a fogyasztásból, jövedelemre rakódó terhekből származó befizetéseket. Chikán Attila úgy véli: nem az a kérdés, pesszimista vagy optimista a tervezett GDP, hanem az, hogy valójában milyen folyamatok játszódnak le majd a világgazdaságban. Ezt pedig jelenleg senki sem tudja. Békesi László megítélése szerint az infláció sem rejt kockázatot, ami akár alacsonyabb is lehet a kormány által várt 4,1 százaléknál. A nemzetközi szervezeteknek vállalt kötelezettség miatt a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt is tartani kell.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója ugyancsak korrektnek tartja a jövő évi költségvetés tervezetét, amely számol a realitásokkal, és az elkülönített 260 milliárd forinttal megfelelő tartalékot képez arra az esetre, ha valami mégsem úgy teljesül, ahogy most várja a kormány. Békesi László szerint nagyon vigyázni kell arra, hogy ez a tartalék ne olvadjon el.

A volt pénzügyminiszter jó lépésnek tartja, hogy a két év alatt 7,5 százalékos GDP-csökkenés miatti bevételkiesést nem az adók és az államadósság növelésével próbálja ellensúlyozni a kormány, hanem él azzal a kézenfekvő eszközzel, hogy jelentősen visszafogja a központi kiadásokat.

Mivel politikai támogatottság nélkül a kabinetnek jelenleg esélye sincs egy olyan kétharmados törvény elfogadására, amely megreformálná az önkormányzati rendszert, marad az a lehetőség, hogy csökkenti a helyhatóságok feladatait, pénzt von el tőlük, ugyanakkor konzekvensen véghezviszi járulékcsökkentési terveit. Emellett csak olyan fejlesztéseket engedélyez az önkormányzatoknak, amelyek uniós forrásból valósulnak meg.

A költségvetés önmagában nem indít el gyors gazdasági növekedést, de annak eleget tesz, hogy nem rontja az ország és a gazdálkodók helyzetét. Nincs benne reform, de recesszió idején, egy válságkezelő kormánytól ez nem is elvárás. A kabinet kényszerpályán mozog, ám ott jól lavíroz - mondta Békesi László. - Vannak olyan számok a költségvetésben, amelyet senki sem vitathat: a 3,8 százalékos hiány, a 120 milliárdos önkormányzati elvonás és a 40 milliárd forint elvétele a közösségi közlekedéstől. Ha ezek mellett nem nyúl hozzá az adótörvényhez, és ehhez igazítja a kiadásokat, nem lehet probléma jövőre - tette hozzá.

Palócz Éva úgy véli, támogatható lett volna a kabinet elképzelése, hogy a nyugdíjasok is fizessenek legalább tíz százalékos jegyárat, amikor közlekednek. Ezzel ugyanis átláthatóvá váltak volna a kormány és a társaságok közötti elszámolások. Szerinte a bruttó 120, nettó 85 milliárd forint helyhatósági elvonás szándéka megfelelő, ám kérdés, hogy a kormány maradéktalanul véghez tudja majd vinni. Nincs kizárva, hogy a vagyonadóból sem folyik be a várt 50 milliárd forint. Ezek kompenzálására azonban rendelkezésre állnak a tartalékok. Szerinte az sem kizárt, hogy a gazdaság helyzete jövőre jobb lesz annál, mint amit a kormány most előrejelez, ami szintén javítja a költségvetés végrehajtásának esélyét.

Ami az adókat illeti, Békesi László szerint az adótörvények nem hagynak elég pénzt a gazdaságban, a vagyonadó kompromisszumos változata nem kielégítő, és azzal sem ért egyet, hogy megmaradt az iparűzési adó. Azt viszont üdvözli, hogy a kormány rövid időn belül, ötletszerűen nem akar hozzányúlni a jogszabályhoz.

Nem tartalmaz reformokat a költségvetés - foglalja össze a problémákat egy mondatban Chikán Attila. A prioritások között nincs semmi, ami szellemi volna - például oktatás, kutatás-fejlesztés - , pedig közép és hosszú távon ezen alapul a növekedés. A helyi önkormányzatoktól úgy elvenni 120 milliárd forintot, hogy közben a rendszer reformja nem történik meg, súlyos közszolgáltatási és szociális gondokat eredményez. Gondoljunk csak arra - mondta - mi történik az önkormányzatok által működtetett egészségügyi intézményekkel. Mindenki a felszínt kapargatja, aki nem arról beszél, hogy radikális reformokra van szükség Magyarországon - hangsúlyozza. A pénzek rossz csatornákon folynak ki - teszi hozzá. Chikán Attila állítja: egy előrehozott választás gazdasági szempontból jobbat tett volna az országgal, mint ez a költségvetés.

Oszkó Péter szerint amennyiben a kormány jövőre fegyelmezett, kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytat, és ragaszkodik a kijelölt gazdaságpolitikai irányokhoz, akkor tartható lesz a hiánycél, és megindulhat a gazdaság növekedése. Egyúttal már üzent is a politikusoknak: a távhő áfája csak abban az esetben csökkenhet öt százalékra, ha a Parlament egy olyan költségvetést fogad el, amely biztosítja rá a pénzügyi keretet.