Lapunk információi szerint Joav Blum vette a pénzügyminiszter minapi üzenetét, s már lázasan keresik a leghamarabbi, mindkét félnek megfelelő időpontot a találkozásra. Hogy a tárgyaláson pontosan ki és milyen javaslatot tesz le az asztalra, azt egyelőre nem tudjuk, a King's City befektetői ugyanis hallgatnak arról, mi a stratégiájuk. Információink szerint egyelőre abban biztosak, hogy megvalósítanák a beruházást, és abban is, hogy erre Sukoró volna a legalkalmasabb.

Igaz, egyelőre úgy tudjuk, az állami oldalról nem javasoltak számukra más helyszíneket, legalábbis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőben még nem mérték fel a szóba jöhető területeket. Erre utal az is, hogy tegnapi hivatalos kérdésünkre az MNV illetékesei nem tudtak megnevezni olyan konkrét, a Közép-dunántúli régió területén fekvő, nyolcvanhektáros egybefüggő és állami tulajdonú területet, amely alkalmas lehetne a beruházásra. Mint megtudtuk, több ilyen terület is van, de a "szakterület" túl tágnak ítélte a kérdésünkben meghatározott kritériumokat, amely arra utal, korábban ebből a célból nem kerestek az állami földterületeket is nyilvántartó vagyonkataszterben.

A King's City befektetői mindenesetre tegnap közleményt adtak ki - ez is ritkaságnak számít -, amely szerint: "örömmel teszünk eleget a Pénzügyminiszter úr meghívásának, annak reményében, hogy az illetékes hatóságokkal és kormányzati képviselőkkel folytatott hosszú egyeztetések egy olyan üdülőhely megvalósulásában öltenek testet, amely kihagyhatatlan látnivalóként valódi ikonná válik majd Magyarországon".

A King's City befektetői mindenesetre tegnap közleményt adtak ki - ez is ritkaságnak számít -, amely szerint: "örömmel teszünk eleget a Pénzügyminiszter Úr meghívásának, annak reményében, hogy az illetékes hatóságokkal és kormányzati képviselőkkel folytatott hosszú egyeztetések egy olyan üdülőhely megvalósulásában öltenek testet, amely kihagyhatatlan látnivalóként valódi ikonná válik majd Magyarországon".

Arról nem tesznek említést, hogy a pénzügyminiszter levele korántsem nevezhető meghívásnak. Oszkó Péter a múlt héten egy szokatlan stílusban írott, nyílt levélben kérte a magyar-izraeli üzletembert: vegye fel vele a kapcsolatot, s segítségül még a hivatali telefonszámát is beleírta a levélbe. Akkor megírtuk, hogy a Pénzügyminisztérium már nem ragaszkodik foggal-körömmel ahhoz, hogy Sukorón valósuljon meg a kaszinóberuházás. Oszkó Péter levele szerint: "...figyelemmel arra is, hogy a telekcsereügyletet jelentésében az Állami Számvevőszék is jogi értelemben semmisnek minősítette, felvetődik, hogy a jogi kétségek és aggályok tisztázása a telekcserében érintett ingatlanok korábbi tulajdoni viszonyainak helyreállításával biztosítható". Ez pedig azt jelenti, hogy a King's City akár máshol is megvalósulhat.

Ezzel viszont egyelőre a befektetők nem számolnak. A tegnapi közleményükben siettek leszögezni, továbbra is mindent törvényesnek tartanak. "Terhünkre sem az ügyészség, sem az Állami Számvevőszék nem állapított meg semmilyen jogszabálysértést" - írják. A hangsúly ez esetben a "terhünkre" kifejezésen van, a számvevőkszék ugyanis csak azt állítja jelentésében, hogy a szerződés semmis, mert törvénybe ütközik, azt azonban tényleg nem írták le, ez kinek a számlájára írható.

Van olyan fordulata a történetnek, ami érzékelhetően kiborította az üzletembert: - Az ellenem, mint a beruházás egyik kezdeményezője ellen megindult és még a bíróság előtt meg sem kezdődött "lakóhely bejelentési" ügy egy számomra megdöbbentő kísérlet volt a nemzetközileg elismert és jó hírnévvel rendelkező befektetői csoport kriminalizálására, valamint az óriási méretű befektetés jogszerűségének vitatására a közvélemény előtt - írja Joav Blum.

Az üzletember - információink szerint - jobb belátásra tért Oszkó levelének nyilvánosságra hozatala óta. Állítólag akkor még úgy vélekedett: nem érintett személyesen a kaszinótenderben, a telekcsere ügyében pedig megvannak a kapcsolattartói, így "szakmailag nem feltétlenül indokolt" Oszkóval találkoznia. Mostanra belátta ennek fontosságát. - A beruházás szempontjából az a lényeges, hogy mi történik majd a tárgyalásokon: a felek hajlanak-e a megegyezésre, vagy az álláspontok megmerevednek. Nem mindegy, hogy a megbeszélés békés, vagy konfliktushelyzetekkel terhelt lesz-e - vélik a lapunk által megkeresett, az ügyet ismerő szakértők.