A második féléves végleges GDP-adat pozitív irányba, 0,1 százalékkal tért el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetesen publikált prognózisától, és összességében 7,4 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A JP Morgan londoni elemzői szerint az adat arra utal, hogy a magyarországi recesszió valószínűleg már elérte mélypontját, és jóllehet a harmadik negyedévben is még visszaesés várható, de már kisebb mértékű.

Szerintük a magyar gazdaság egésze az eddig várt visszaesés helyett jövőre már növekedni fog. Az elemzés szerint ugyanakkor a csökkenő augusztusi magyar beszerzési menedzser index (PMI) alapján csak lassú kilábalásra lehet számítani a következő hónapokban. Magyarország szembehaladt a térséggel, amelynek PMI-mutatói már emelkedtek, és egészében véve a júliusi ipari adatok, valamint az augusztusi PMI-felmérés arra vall, hogy a hazai recesszió ellensúlyozza a külföldi kereslet növekedésének hatását a magyar iparban.

A londoni Cityben most már kezd megtörni az a konszenzus, hogy a magyar gazdaság a jövő évet is recesszióban tölti. Az utóbbi időben más nagy londoni házak is közölték, hogy az eddig valószínűsített visszaesés helyett növekedést várnak Magyarországon a jövő év egészében.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni befektetési részlegének minap kiadott friss prognózisa szerint Magyarország a gazdasági teljesítmény szempontjából már túljutott a legnehezebb időszakon, és 2010 elején jó eséllyel megindul a növekedés. Kelet-Közép-Európára más vezető londoni pénzügyi és elemző intézetek is mind kedvezőbb prognózisokat adnak ki, de a Cityben eddig elsősorban Lengyelország növekedési teljesítményét dicsérték.

Az adatokból kiderül, a magyar gazdaság a második negyedévben elérte a gödör alját, a GDP csökkenésének mértéke az év hátralévő részében folyamatosan mérséklődik. Ezt támasztja alá az is, hogy április eleje és június vége között Németországban már 0,3 százalékos volt a gazdasági növekedés az előző negyedévhez képest. Mivel Magyarország exportja miatt erősen függ Németországtól, az ottani pozitív jeleknek számunkra is jó üzenetük van.

Már az előzetes GDP-adat közlésekor azt mondták a lapunknak nyilatkozó szakértők, hogy szerintük tartható a kormány által kalkulált, éves átlagos 6,7 százalékos GDP-visszaesés, sőt voltak, akik hatszázalékos mínuszt sem tartanak elképzelhetetlennek. A kormánynál optimistább szakértők arra alapoznak, hogy már a tavalyi számokban is megjelent a válság, magyarul eleve mélyebb szinthez kell viszonyítani a jelenlegi teljesítményeket.

Ha a várakozások javulnak is, a publikált részletes GDP-adatok még szomorú képet festenek a magyar gazdaságról. A második negyedévben a mezőgazdaság szenvedte el a legnagyobb veszteséget, ugyanis 21,7 százalékkal kisebb volt a hozzáadott értéke, mint tavaly ilyenkor. Ebben az is benne van, hogy 2008-ban kiugróan jól teljesített az ágazat, az előző év második negyedében például 45,4 százalékkal nőtt a termelése 2007 azonos időszakához képest.

A végleges GDP-adatok tendenciái többségükben úgy alakultak, ahogyan azt a lapunknak korábban nyilatkozó elemzők várták. Az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke a második negyedévben összességében 16,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezen belül a mezőgazdaságé 21,7, az iparé pedig 19,3 százalékkal esett vissza, elsősorban azért, mert az exportorientált feldolgozóipar különösen
nagyot, 21,3 százalékot zuhant.

Apró jó hír ugyan, de fontos, hogy az építőiparban 0,7 százalékos növekedést regisztrált a KSH, miközben korábban viszszaesésre számított. Ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, ám annyi igaz, az uniós fejlesztési pénzek végre kezdenek megjelenni a gazdaságban. A KSH is kiemeli, a csekély javulás alapvetően az útépítéseknek és a metróberuházásnak tulajdonítható.

A szolgáltatások esetében az átlagnál kisebb, 3,2 százalékos volt a visszaesés április-június között. E mögött azonban most is vannak vesztesek: a kereskedelem, a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatások esetében 7,6 százalékos volt a teljesítménycsökkenés. Ennek az átlag feletti romlásnak egyértelműen a háztartások visszafogott fogyasztási kiadásaiban keresendő az eredője. A családok 6,6 százalékkal kevesebb pénzt költöttek fogyasztásra, mint egy évvel korábban. A pénz- és az ingatlanügyek, valamint a gazdasági szolgáltatások esetében a második negyedévben háromszázalékos volt a visszaesés, alacsony ugyan, de még így is magasabb, mint azt korábban a KSH prognosztizálta.