Izlanddal kezdődött, Ukrajnával és Magyarországgal folytatódott, s még nem látni a végét az IMF tavaly megkezdett országmentő akciójának. A legfrissebb hírek szerint Bulgária is kénytelen lesz a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni, hogy elkerülje a pénzügyi válságot. A már megsegített országok a kríziskezelés más-más stádiumában járnak, egy közös bennük: a közkiadásokat mindenütt drasztikusan csökkentették. Sorra vesszük, hogyan boldogulnak Európa középső és keleti felén a segítségre szoruló államok.

Szerbia

A közszféra és a közkiadások drasztikus csökkentését tervezi a szerb kormány, hogy - eleget téve vállalásának az IMF felé - lehívhassa a májusban jóváhagyott 2,6 milliárd SDR (az IMF elszámolási egysége) értékű készenlétihitel-keret második részét. A hitelkeret 2011 áprilisáig nyitott, az első részletet már felvették, most egy egymilliárd dolláros tételről folyik az alkudozás. Az IMF októberre halasztotta a döntést, mert "hihető" intézkedési tervet vár a belgrádi kabinettől - jelezte Albert Jaeger, a valutaalap küldöttségének vezetője. Mladjan Dinkic gazdasági miniszter ezt garantálta, emellett társadalmi párbeszédet és az ellenzéki vélemények meghallgatását is megígérte.

A szerbeknél a válság miatt jelentősen visszaestek az adóbevételek, és emiatt az országnak sürgős lépéseket kell tennie a költségvetési hiány mérséklésére. Az IMF annyi engedményt már tett, hogy az idei GDP-arányos hiányt 3-ról 4,5 százalékra engedte felfutni, de cserébe az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban és a nyugellátásban is reformokat - magyarul takarékosságot - vár el.

A konfliktus forrása az volt, hogy Belgrád a közigazgatási reformmal akarta kiadásait csökkenteni, ám az IMF szerint ez keveset hoz a konyhára, szemben az általa favorizált adóemelésekkel. Bér- és nyugdíjbefagyasztást is támogatna az IMF. A nemzetközi pénzintézetet a szerb belpolitikai helyzet instabilitása is zavarja, a kormányok átlagosan 14 havonta váltják egymást, megnehezítve a hosszú távú tervezést.

Ukrajna

Az ukrán kormány nem tartja magát a megállapodáshoz, ezért a 11 milliárdos mentőcsomag aktuális részletének átutalása veszélybe került. Az államcsőd megelőzésére, a bankszektor és a hrivnya árfolyamának stabilizálására szolgáló hitelkeretből három részletben 7 milliárd SDR-nek megfelelő összeget felvettek, igaz, a második kifizetés késett, mert Kijev a megszorításokat vonakodott végrehajtani. Ez történik most is, mert Ukrajna a szeptember elsejére beígért húszszázalékos lakossági gázáremelést nem léptette érvényben és a jegybank függetlenségét sem bástyázta alá kellőképpen.

Erre utal, hogy júliusban a parlament törvényben utasította a jegybankot a 2012-es ukrán-lengyel rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság szükséges beruházásainak finanszírozásában való részvételre. A bizonytalanság a nemzeti valuta árfolyamán is mély nyomot hagy. A hrivnya az utóbbi három hónapban 14 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, s ezzel vezeti a leggyengébben teljesítő valuták listáját.

Románia

Az IMF takarékossági felszólításának Románia a közszféra több százezres leépítésével próbál eleget tenni. A Bukarest számára 11,4 milliárd SDR hitelt felhajtó IMF lazított a gyeplőn, 7,3 százalékra engedve az idei államháztartási hiányt, cserébe Románia vállalta, hogy a GDP 0,8 százalékával egyenértékű megszorítást hajt végre - azonnal. A csomag igazi megszenvedői az állami adminisztrációból kerülnek ki. A közalkalmazottak száma 2015-ig 1,068 millióra csökken a jelenlegi 1,394 millióhoz képest. Jövőre 150 ezer közalkalmazottnak mondanak fel, letudva ezzel a létszámcsökkentés csaknem felét. A kormány pénzt spórol meg azzal is, hogy szeptemberben és novemberben tíz napra fizetés nélküli szabadságra küldi a közalkalmazottakat, vagy csökkenti napi munkaidejüket. Napirenden van a bányajáradék emelése, és az adócsalás ellen határozottabb fellépést ígérnek.

Lettország

A lettek fellélegezhetnek: a március óta tartó tárgyalássorozat sikerrel zárult, s az IMF átutalja a 1,5 milliárdos pénzügyi mentőcsomag második részletét. Ennek háromnegyedét a költségvetési hiány fedezésére, negyedét a pénzügyi szektor megerősítésére fordítják. Valdis Dombrovskis elnök szerint a pénzügyi stabilizáció jó úton halad, s ezt ismerte el az IMF a hitelkeret felszabadításával.

A tárgyalások eredményességét a lett belpolitikai csatározások veszélyeztették. Sokan ellenezték ugyanis a végül elfogadott húsz százalék körüli nyugdíjcsökkentést és a közszolgálati dolgozók hasonló mértékű bércsökkentését, mert az - párosulva az adóemelésekkel - súlyos társadalmi feszültségeket kelthet. Ezt azonban az államcsőd elkerülése érdekében mindenképpen meg kellett lépni. Mint ahogy a költségvetési hiány további lefaragása sem vitatéma: jövőre tízről 8,5 százalékra - az IMF és a többi hitelező által még eltűrt szintre - kell leszorítani a deficit mértékét.

A törökök magukon segítenének

Amennyiben a kabinet tartja magát a szigorú költségvetési programjához, Törökország megvan a valutaalap pénze nélkül is - jelentette ki Durmus Yilmaz jegybanki kormányzó a hét végi G20-as csúcson, hozzátéve: arról politikai döntést kell hozni, hogy a régóta folytatott tárgyalásokat egy 20-40 milliárd dolláros csomagról lezárják-e. Az IMF kőkemény feltételei nem tetszettek Ankarának - írja a Bloomberg. A pénzpiacok viszont honorálták mind az IMF segítő szándékát, mind a török igyekezetet a hiány leszorítására.

Az államkötvények hozama rekordalacsony szintre süllyedt, az isztambuli tőzsde indexe pedig év eleje óta 68 százalékos pluszt produkált. Yilmaz ugyanakkor elismerte, hogy a külső nyomás szükséges volt a reformlépések elindításához. Elemzők szerint a hitel felhasználásával a mostaninál is jobban lehetne felpörgetni a gazdaságot, ezért át kellene gondolni a dollármilliárdok elutasítását. Recep Erdogan miniszterelnök viszont azzal nyert választást 2002-ben, hogy leválasztja az országot az IMF emlőiről, s ehhez az ígéretéhez tartania kellene magát - szól az ellenérv.

Európa gyorsulva hanyatlik

A pénzügyi válság egyik hosszú távú következménye lehet Európa gyorsuló gazdasági hanyatlása - szerepel a Financial Times hétfőn közölt elemzésében. A lap szakértője az európai hanyatlás alatt az életszínvonal várható hanyatlását érti - számolt be az MTI.

A pénzügyi válság miatt az egész észak-atlanti térségben csökkent a potenciális növekedési ütem, az Egyesült Államok és Európa egyaránt kiigazítási időszakon megy át. Először Amerika fog kilábalni: gazdasága dinamikusabb, makrogazdasági politikája összefogottabb, és "az EU-val ellentétben" valós belső piaca van, amely nem készül felbomlani. A szerző megjegyzi, hogy a kelet-európai EU-tagállamok nem számíthatnak az euróövezeti csatlakozási feltételek rugalmasabbá tételére.