Folytatódott a lakosságihitelpiac szűkülése a második negyedévben - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérése. A bankok hitelezési aktivitása tovább csökkent, de a január-márciusi időszakhoz képest a feltételek szigorodása lassult. A kihelyezni kívánt lakáscélú és fogyasztási kölcsönök mennyiségét - piaci részesedés alapján - a bankok ötöde csökkentette, szemben az első negyedévvel, amikor még több mint 40, illetve csaknem 60 százalékos arányban számoltak be visszafogásról a hitelintézetek. A fogyasztási kölcsönökön belül elsősorban a szabad felhasználású jelzálog- és a gépjárműhitelek kihelyezését mérsékelték, de a megújuló (hitelkártya és folyószámlahitelek), illetve a személyi kölcsönök esetében a legtöbb pénzintézetnél már nőtt a hitelezési hajlandóság.

A második negyedévben a lakosság kölcsönigénylése is csökkent a korábbiakhoz képest. Bár a lakáscélú hitelekre a bankok közel 20 százaléka tapasztalt növekvő keresletet (elsősorban forintalapú kölcsönök iránt, míg a devizahitelek iránti igény inkább stagnált), ezt bőven ellensúlyozta a fogyasztási hitelek terén a bankok közel 40 százaléka által érzékelt kereslet-visszaesés.

Az első negyedévhez képest a bankok kisebb, de még mindig elég nagy arányban jelezték, hogy szigorítottak a hitelezési feltételeken. Elsősorban a nem ár jellegű kritériumok változtak: nőtt a minimális hitelképességi szint, emelkedett az elvárt önrész, illetve csökkent a megengedett havi törlesztőrészlet jövedelemhez viszonyított aránya. A szigorítás mögött álló okok hasonlóak az előző felmérés során jelzettekhez. Bár a likviditási nehézségek enyhülnek, a kedvezőtlen gazdasági kilátásokból fakadó kockázatnövekedés továbbra is a korábbinál nagyobb óvatosságra készteti a bankokat.

Miközben a lakáscélú hitelekhez kapcsolódóan az előző negyedévvel összevetve kisebb arányban számoltak be a bankok a hitelezési standardok és feltételek kedvezőtlen változtatásáról, a fogyasztási hitelek esetében éppen fordítva történt: az előző felméréshez képest többen szigorítottak.

A hitelintézetek előrejelzése alapján azonban az év második felében már enyhülhet a fagy a lakosságihitel-piacon. Várakozásaik szerint a következő időszakban a kihelyezni kívánt háztartási hitelek állománya összességében talán már nem esik tovább. A lakáscélú kölcsönök esetében tíz százaléknál kisebb arányban prognosztizáltak csökkenést, a fogyasztási hiteleket illetően azonban hasonló arányban már némi emelkedést jeleztek. Míg a második negyedévben a válaszadó bankok szinte egyöntetűen a lakossági hitelportfólió romlásáról számoltak be - mind a fogyasztási, mind a lakáscélú hitelek szegmensében -, az év második felében már kisebb arányban számítanak további romlásra.

A jegybank felmérése alapján a hitelezési hajlandóság emelkedésével párhuzamosan várhatóan a kölcsönök feltételein sem szigorítanak tovább a bankok, sőt összességében a lakáshitelek és a fogyasztási kölcsönök esetében is a kritériumok némi lazítására lehet számítani. A likviditási helyzet javulása miatt a következő időszakban a hitelkamatok és a forrásköltségek közötti kamatkülönbözet csökkenhet, ami jó hír lehet a hiteladósoknak. Akadtak olyan bankok is, amelyek a gazdasági kilátásokat említették indokként, azaz tisztában vannak azzal, hogy a válság közepette rendkívüli módon megnehezítené az új hitelfelvevők helyzetét a megszigorított feltételek fenntartása.

A második fél évben tehát várhatóan valamelyest kedvezőbb feltételekkel adnak majd kölcsönt a pénzintézetek, de még nem várható a lakossági hitelpiac látványos élénkülése. A bankok előrejelzései szerint ugyanis összességében tovább csökken a kereslet. A fogyasztási hitelek esetében megállhat ugyan az eddigi gyors visszaesés, de az igények növekedésére még nem számítanak. A lakáscélú kölcsönök keresletének második negyedévi növekedésével szemben a bankok közel negyven százaléka keresletcsökkenést prognosztizál. A devizaalapú lakáshiteleket illetően a piac ötödét kézben tartó bankok jeleztek előre bővülő keresletet, a forintalapú kölcsönöknél azonban ötven százalékot is meghaladó arányban visszaesést várnak, elsősorban a támogatott lakáshitel-konstrukciók erőteljes szigorítása miatt.

(A felmérés eredményei megtalálhatók a www.mnb.hu honlapon.)

A magyarországi bankok hitelezési hajlandóságának alakulása megfelel a nemzetközi tendenciának. A közelmúltban megjelent külföldi - köztük az Európai Központi Bank, illetve az egyesült államokbeli Fed által készített - hitelezési felmérések is szigorításról számoltak be a háztartási szegmensben. A magyar eredményekhez hasonlóan azonban általában csökken a hitelezési feltételeket szigorító hitelintézetek
aránya.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.