A miniszter szavai szerint az elmúlt években az innovációs alapot is érintették a zárolások, de ez idővel "visszacsordogál". A zárolt összeg felhasználásáról folyamatosan egyeztetnek az érintettekkel.

A stabil, pontos kifizetésekkel működő pályázati rendszer most különösen fontos, mert a válság miatt még az innovációra hajlamos cégek legtöbbje is visszafogja a fejlesztéseket. - Magyarországon az üzleti k+f ráfordítás kilencven százaléka mindössze tucatnyi nagyvállalattól érkezik. Ezek a cégek koncentrálták a fejlesztéseiket, ami azt jelenti, hogy a központba vitték vissza a kutatásra szánt pénzt, szakembergárdát, ami - ha nem is katasztrofális mértékben, de - mindenképp csökkenti a hazai források mértékét - mondta lapunknak Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke.

A szakember példaként az autóipart hozta fel, ahol a beszállítói lánc - sok, az elmúlt években megerősödő kis- és közepes magyar vállalat - megsínyli a gazdasági krízist. Szabó Gábor szerint ahelyett, hogy ezek a cégek elkezdenének fejleszteni, a visszazuhanó megrendelések, a befagyott hitelezés miatt kialakult bizonytalan befektetői környezetben számos, már megkezdett projektet kell lezárni. A szakértő szerint ebben a helyzetben az is kérdés, hogy a Jeremie-program hamarosan megjelenő kiírásaira - amelyek a kockázati tőkebefektetőket hivatott öszszekötni a k+f-re vállalkozó cégekkel, feltalálókkal - lesz-e elég jelentkező.