Saját csapdájukba estek az önkormányzatok: addig tiltakoztak a vasúti mellékvonalak forgalmának leállítása ellen, míg a közlekedési tárca némi papírmunkával térfelükre tolta a helyközi regionális menetrendek összeállításának gondját. A megyei és települési önkormányzatok, kistérségi társulások bevonásával magalakítandó Regionális Közlekedési Szakbizottságokról (RKSZ) már kész az előterjesztés. A minisztérium honlapjáról letölthető elképzelésekről a kormány dönt majd.

Hét régió, hét menetrend - ezzel a alapvetéssel vághatott bele a helyközi közösségi közlekedés újabb átalakítási programjába a közlekedési tárca. A már nyár elején kiszivárgott elképzelések szerint az országos törzshálózat kivételével mindenütt önálló megrendelő szervezetekre bíznák a MÁV, illetve a GYSEV és a Volán-társaságok menetrendjeinek összehangolását. Amitől a többi között színvonalasabb szolgáltatásokat, jobb csatlakozásokat és a költségek emelkedésének megfékezését várják.

Senki nem írja le, de a háttérben az is különösen fontos szempont lehet, hogy az új rendszerben a régiók maguk határoznának arról, milyen személyszállítási szolgáltatásokra költik a rendelkezésükre álló pénzt. Azaz minden RKSZ kénytelen lenne választani a vasúti és a buszközlekedés között. Így egyes vonatok törlését vagy akár egész vonalak forgalmának leállítását nem lehetne a kormány kontójára írni.

A regionális megrendelő szervezetekről szóló előterjesztés tanúsága szerint a tervek az elmúlt hónapokban keveset változtak - a megvalósítási határidők azonban finomodtak. A leglényegesebb, hogy a szaktárca koncepciójában az RKSZ-ek kétlépcsős életre hívásával számolnak. Az önálló döntésre felhatalmazott szervezetek megalakítása ugyanis 2009 végéig nem lehetséges.

Az első körben - a főváros térségének kivételével - az ország hat régiójában a minisztérium megbízná az új regionális szervezeteket a menetrendkészítésben való közreműködéssel. A Regionális Közlekedésszervezési Irodák (RKI), a helyi munkaügyi központ, a megyei, városi, települési önkormányzatok, a kistérségi társulások, a települési önkormányzati szövetségek, a civil szervezetek szakértőiből álló testületeknek javaslattételi joguk lenne. Ezen belül azonban minden RKSZ beleszólhatna a régiós szolgáltatások minőségi és mennyiségi meghatározásába, területi elosztásába, a kiegészítő szolgáltatások meghatározásába és a menetrendi egyeztetésekbe.

A Közép-Magyarország régióban hasonló szerep várna a Budapesti Közlekedési Szövetségre (BKSZ). A közlekedési tárcánál úgy látják: a 2005-ben - a minisztérium, a Pest megyei és a fővárosi önkormányzat által - létrehozott szervezet felkészült a regionális megrendelő feladatainak ellátására.

A második lépésben, előreláthatólag 2011-ben, az RKSZ-ek elnyernék végső működési keretüket: szervezetük feltehetően nonprofit kft.-ként működne tovább. De a kalapban az is benne van, hogy a minisztériumhoz tartozó tanácsi modellt dolgoznak ki számukra - azaz nem önálló jogi személyiségként működnének. Igaz, arról kevés szó esik, ez hogyan is történne.

A szervezeti átalakulással együtt az RKSZ-ek hatásköre is megváltozna. Az önálló regionális társaságokról szóló működési modell szerint a rendelkezésükre bocsátott költségvetési támogatás keretein belül feladatul kaphatnák, hogy a helyi közhivatalokkal egyeztetve lépcsőzetes kezdésű munkarend kialakításáról tárgyaljanak, amely lehetővé teszi a közlekedési kapacitások optimális kihasználását. Vagyis összehangolnák, hogy mikor kezdődjön a munka például az orvosi rendelőben, mikor a polgármesteri hivatalban. Emellett regionális utazási kedvezményrendszer bevezetésére is lehetőségük lenne.

A regionális szakbizottságokat a miniszteri megbízottként dolgozó elnök irányítaná, a tagok nem kaphatnának tiszteletdíjat - be kellene érniük egy egyelőre nem körvonalazott mértékű költségtérítéssel.