Hugo Chávez venezuelai elnök példáját követve Lula da Silva is úgy döntött, népe javára akarja fordítani az ország hatalmas, feltárt, de még kiaknázatlan kőolajkincsét. Ennek érdekében a kormány az 50,01 százalékban állami tulajdonban lévő Petrobras olajtársaságban növelni fogja befolyását. Lula bejelentése sok konkrétumot nem tartalmazott, emiatt teljes bizonytalanság lett úrrá a befektetők körében, s egy nap alatt hétmilliárd dollárral 160 milliárdra zuhant a riói tőzsdén jegyzett cég piaci értéke.

Az Exxon, a PetroChina és a Royal Dutch Shell után a világ negyedik, egyben a déli félteke legértékesebb olajtársaságának számító Petrobras kezét 1997-ben engedte el az állam: akkor privatizálták a kisebbségi részvénycsomagot, s hajtottak végre teljes liberalizációt az olajiparban.

Csakhogy két éve a part mentén óriási, becslések szerint 50 milliárd hordó olajat rejtő lelőhelyet találtak, s ez alapjában változtatta meg a baloldali Lula irányította Brazília hozzáállását. "Ez az olajmező egyben Brazília útlevele a jövőbe vezető úton. Az olaj és a gáz a brazil államé, a brazil embereké, a hasznosításából származó pénznek az ő javukat kell szolgálnia" - idézi a Bloomberg a populizmusáról híres Lulát, aki az olajkincset fedő vastag só fedőréteg hasznosítására is állami vállalatot alapít Petrosalt néven.

Magyarán botorság lenne hagyni, hogy külföldi cégek zsebébe vándoroljon az olajkincs hasznosításából származó profit, ezért a feltárási jogokat, a szervezést és a lebonyolítást a Petrobras kezébe adja, amely a jogokért cserébe részvényekkel fog fizetni. A cég azonban egyedül képtelen lenne a hatalmas olajmező feltárására, az ahhoz szükséges infrastruktúra kiépítésére és finanszírozására, ezért ehhez szakmai és pénzügyi partnerek bevonására van szüksége. Persze a kockázatok "porlasztása" sem utolsó szempont. Az e célból létrejövő vegyes vállalatokban a Petrobras részesedése nem lehet kisebb 30 százalékosnál - ad útmutatást ebben a kérdésben az elnöki sajtóiroda közleménye. A kongresszusi jóváhagyást igénylő javaslat szerint a jelenlegi modellen is változtatnának: az eladott olaj után forgalmi jutalékot felszámító mai rendszer helyett ezentúl a vegyes vállalatok olajjal fizetnének az államnak, amely aztán szabadon rendelkezhet az energiahordozó felett.

A Petrobras magánbefektetőinek nincs ínyére, hogy az állam az ő rovásukra növelné részesedését a cégben, és az ennek módját körüllengő homály még fokozza a bizonytalanságot - ez tükröződött vissza a hétfői ötszázalékos árfolyamzuhanásban - vélekedett David Zylberstajn, a brazil energiahivatal korábbi elnöke. A kormány a részvényvásárlást várhatóan kötvénykibocsátással fedezi. Romero Juca kormánypárti szenátor tudomása szerint 50 milliárd dollár értékű olajtermelési jogot testesítenének meg a kötvények. Ez ötmilliárd hordó (a teljes kincs egytizede), 10 dolláros egységáron számolt olajnak felel meg.

Dilma Rousseff kabinetfőnök szerint ez nem több egyszerű hipotézisnél, míg a Credit Suisse elemzőjének az értékarányossággal akadt baja. Emerson Leite számításai szerint egy hordó jelenleg egy centtel sem ér többet 4,30 dollárnál, azaz 20 milliárdot adna el a kormány két és félszeres áron, s ez nem jó jelzés a részvényeseknek. Daniel Gorayeb szerint azonban eltúlzott a piaci reakció, kis kockázatú, nagy haszonnal kecsegtető beruházásról van szó. A Sao Pauló-i Accerta tanácsadó cég szakértője emlékeztetett arra, hogy a régióban az olajkutatások találati aránya 87 százalékos, tehát nyugtalanságra semmi ok.

Feltehetően a fennmaradó 13 százalékos olajmentes területet találták telibe nemrég befejeződött fúrások. Nagy- Britannia harmadik számú földgáztermelője, a BG Group egy hete adta fel a reményt, hogy szénhidrogénmezőbe trafáljon a Santos-medencében mélyített Corcovado-2 jelű fúrása. A Petrobrasszal közösen ugyanitt még egy másik fúrást is mélyítenek.

A világelső Exxon is a közelben próbálkozott, de az ő fúrása is meddőt ért júliusban. A Royal Dutch Shell pedig addig nem indít újabb kutatásokat, amíg nem tisztázódik, hogy mi a brazil kormány szándéka a tengeri olajmezőkkel. Az óvatosság érthető, a cégek megégették magukat a venezuelai, Chávez-féle reprivatizációs-kisajátítási hullámban.

Hatalmas olajmezőt fedezett fel a Mexikói-öböl térségében a BP brit olajipari társaság - jelentette tegnap az MTI. A második számú európai olajcég szerdai közleménye szerint a "gigantikus" lelőhelyről több mint 3 milliárd hordónak megfelelő mennyiségű nyersolajat lehet felszínre hozni. A felfedezés révén a BP 2020-ra a jelenlegi duplájára, napi 600 ezer hordóra tudja bővíteni az olajkitermelést a régióban, ahol már most is a brit cég az ágazat legnagyobb szereplője. A világ kőolajfogyasztása jelenleg napi 84 millió hordó körül mozog a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint.

Nem kérnek az OPEC-ből

Brazília feltárt és bizonyított olajtartalékai jelenleg 12,6 milliárd hordóra tehetők a British Petrol idei hivatalos statisztikája szerint (1 hordó = 159 liter). Ez természetesen nem tartalmazza a 2007-ben kimutatott, a tengerparttól 200 kilométerre eső, 800 kilométer hosszan húzódó mező 50 milliárd hordóra becsült olaját. A nyersolajat egy 7-8 kilométerrel a tengerszint alatt lévő rétegből kell majd kitermelni, s onnan vezetéken a partra szállítani. Ott nagy kapacitású finomítókkal dolgoztatnák fel a nyersolajat, s a késztermékkel jelennének meg a világpiacon, mivel azon lényegesen nagyobb hasznot tudnak elérni. Ez indokolja Brazília távolságtartását a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetétől (OPEC), amely többször is küldött meghívót a dél-amerikai államnak, de eddig udvarias elutasítás volt rá a válasz.