A Magyar Bankszövetség tegnapi elnökségi ülése - hosszú vita után - végül elfogadta azt a banki szakértők által kidolgozott javaslatot, amely a szervezet szerint az alapja lehet az egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozó magatartáskódexnek - értesült lapunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új előírásokat napokon belül el is kezdik alkalmazni a hitelintézetek, sőt. A piaci szereplők és a felügyeleti szervek elképzelései közötti különbségeket elnézve még az is kétséges, hogy a hónap során sikerül eljutni a piszkozatoktól a tisztázatig - miközben az eredeti menetrend szerint szeptember elejére össze kellett volna állnia a kódexnek.

Bajnai Gordon miniszterelnök által júliusban összehívott, a bankok vezetőivel folytatott egyeztetésen még arról volt szó, hogy a kódex az egyoldalú módosításokról szól majd. Ezzel szemben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) gyakorlatilag a teljes lakossági hitelezést megreformálná.

A bankszövetségi munkaanyagból értesülésünk szerint azok a PSZÁF-javaslatok maradtak ki, melyekről a banki szakértők úgy gondolták, hogy azokhoz a vonatkozó jogszabályokat is módosítani kell. Azokat is kivették, amelyekről ugyan korábban már egyeztettek a felügyelettel, de végleges álláspont még nem alakult ki. Így a bankok tervezetében nem szerepelnek például a banki ügynökök felelősségéről szóló javaslatok. Nem ragaszkodnak ahhoz sem, hogy a kölcsön finanszírozását szolgáló források bemutatásával vázolják az ügyfeleknek a lehetséges kockázatokat, vagy hogy a jelenleginél gyakrabban tájékoztassák ügyfeleiket a törlesztőrészlet alakulását befolyásoló kondícióik alakulásáról. Nincsenek ínyükre a bankváltás, hitelkiváltás egyszerűsítését szolgáló ötletek sem.

A PSZÁF anyagából végül csak a szerződésmódosítások korlátozására, a végrehajtásokra és a behajtásokra, valamint az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó elképzelések maradtak meg - az utóbbit leszámítva azonban ezekben sincs teljes egyetértés. Az egyoldalú változtatások esetében például a felügyelet azt szeretné, ha a bankok a módosításról megküldött tájékoztatókban levezetnék, hogy mely forrásköltségük milyen arányú változása vezetett a kamat vagy egyéb költség módosításához. Az üzleti titkaikat féltő bankok azonban ezt nem szeretnék, így inkább egy listát állítottak össze azokról a kritériumokról, amelyekre hivatkozva emelhetnek kamatot, s egy - lényegesen rövidebb - jegyzéket azokról, amelyek miatt nem. Az előbbiben a jogszabályi és a makrogazdasági környezet alakulásától a pénzpiaci és működési feltételek változásán át a kapcsolódó szolgáltatások díjemeléséig sok minden szerepel. Utóbbiban leginkább csak azokat találjuk, melyek a nyáron a kormányzatnál kiverték a biztosítékot: az üzletpolitikai megfontolásokra, a bérköltségek alakulására, vagy a marketingdíjak emelkedésére nem hivatkoznának a kölcsönök drágításakor.

Információnk szerint az új szabályok minden olyan hitelintézetekre is vonatkoznának, amely lakossági hitelezéssel foglalkozik. Így a pénzügyi vállalkozásokra is, ám ezeket eddig senki nem kereste meg. Úgy tudjuk, a felügyeletnek van elképzelése arról, hogyan bírhatja rá a cégeket a csatlakozásra. "Megkérheti" például a refinanszírozó bankokat, hogy csak olyan pénzügyi vállalkozásnak adjon hitelt, amely aláírta a kódexet. Az ötletek között szerepel egy szégyenfal felállítása is, melyen azok szerepelnek, akik nem alkalmazzák az új szabályokat.

Kilenc bank és tíz pénzügyi vállalkozás szerepel a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) feketelistáján, amelyekkel szemben a szervezet "széles társadalmi ellenállásra" szólít fel. A bankok névsora: Axa Bank, Budapest Bank, CIB, Erste, FHB, K&H Bank, MKB Bank, Raiffeisen és Unicredit. A tizedik az OTP Jelzálogbank lenne, de nem került fel a listára, mert a VÉSZ augusztus eleji felhívására, hogy függesszék fel a kilakoltatásokat, érdemben reagált (hasonlóan a Takarékbankhoz). A VÉSZ követeli a 2003-as kormányrendelet megsemmisítését, amely szabad kezet adott a közvetlen banki értékesítéseknek. Az egyéb pénzügyi vállalkozások között felsorolt Aegon Hitel Zrt. jogi lépéseket tesz a VÉSZ elnökének a cég érdekeit sértő megjegyzései miatt.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia arra kér "minden felelős döntéshozót", tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ellehetetlenült helyzetbe kerülő családokért, otthonaik megmentéséért.