Adósság fejében államosítják a Malévet?
Az állam nem tőkejuttatással válna tulajdonossá a Malévban, hanem a társaság felé fennálló tartozásait konvertálná tulajdonrésszé. Azt, hogy ez pontosan mennyi, ma még a szakértők sem tudják pontosan megállapítani, de akár húszmilliárd forint is lehet. A cég jelentős köztartozásokkal bír, tulajdonosai tartoznak a Malév Vagyonkezelő Kft.-nek a márkanév használatáért, s egyéb, a privatizációs szerződésben rögzített kötelezettségeiknek sem tettek eleget. Ugyanakkor a jelenlegi tulajdonosok finanszírozzák a veszteséges cég likvid forrásait, tehát a helyzet módfelett bonyolult.
Ha a kötelezettséget az állam üzletrésszé konvertálná, az orosz tulajdonos ennek arányában további forrásokat invesztálhatna a vállalatba (hisz megszabadul az adósságtól), legalább annyit, amennyiből a Malév 15 milliárdra becsült negatív tőkéje visszaterelhető lenne abba a nagyságrendbe, amellyel a cég már törvényesen működhetne. E forgatókönyv szerint a cég hetvenmilliárdra becsült adósságállománya jelentősen csökkenne. Az állam belépése magával vonná a tulajdoni hányadok változását is: jelenleg Költő Magdolna az 51 százalékos tulajdonos, de mivel eddig sem tudta kivenni részét a cég finanszírozásából, nem valószínű, hogy vállalná azokat az anyagi terheket, amelyek rá hárulnának, ha tartani szeretné tulajdoni hányadát. (Ez esetben ugyanis pénzt kellene tennie a cégbe.) Vagyis minden bizonnyal az ő tulajdonrésze csökkenne, s az állam belépésével az orosz Vnyesekonombank lenne a legnagyobb tulajdonos. Igaz, ebben az esetben sem hozhatna egyedül döntéseket az orosz tulajdonos, tulajdoni hányada ugyanis nem kerülhet 49 százalék fölé, ellenkező esetben a Malév elvesztené európai repülési jogait. Költő Magdolna szavazataival azonban már gyakorolhatná az operatív irányítást: azaz a jelenlegi, névleg fő tulajdonos szerepe továbbra is döntő jelentőségű maradna. Például abban, hogy az állam képviselői ne kényszeríthessenek a cég vezetésére üzletileg irreális döntéseket - mint ahogy arra az elmúlt húsz évben többször példa volt.
Oszkó Péter szerint az állami tulajdonrész nem lenne hátrányos a Malév számára: példaként a Ferihegyi repülőteret említette, ahol az állam kisebbségi tulajdonos.
