Az Állami Számvevőszék (ÁSz) jelentései megalapozhatnak büntetőjogi vagy fegyelmi eljárásokat - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kovács Árpád, a szervezet elnöke a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tevékenységének ellenőrzéséről szóló dokumentum kapcsán. Az ÁSZ valamennyi jelentését automatikusan megküldi a Legfőbb Ügyészségnek. A számvevőszék szakértői tanúként is rendelkezésre állnak - tette hozzá az elnök, aki szerint az ügyészség dolga eldönteni, hogy egy esetleges eljárás megindításához elegendőek-e a jelentésben foglaltak.

Mint azt a Népszabadság megtudta, a Legfőbb Ügyészséghez tegnap meg is érkezett a vagyonkezelőről szóló jelentés, és a szervezet közigazgatási jogi, valamint a magánjogi osztálya már megkezdte a dokumentumok vizsgálatát annak tükrében, van-e törvényes lehetőség az ügyészi kereset benyújtására az abban felvázolt ügyek bármelyikében. Nem vizsgálják újra viszont azokat az eseteket, amelyekben már folyamatban van valamilyen eljárás - mint például a sukorói telekcsere, a bábolnai ménesbirtok működése vagy a kerteskői gazdaság értékesítése.

Az érintettek felelősségre vonását azonban más úton is elérheti az ÁSZ. A jelentés a pénzügyminiszternek (mint a vagyonkezelő tulajdonosának, a részvényesi jogok gyakorlójának) címezve konkrétan megfogalmazza, hogy vonja felelősségre mindazokat, akik miatt a MNV, valamint az előd szervezetek éves beszámolóinak törvényessége, hitelessége, valamint a felelősség megállapítása nem volt biztosított. Továbbá azokat, akik miatt a pénzügyi tárca vezetője nem tudott a törvényes határidőn belül döntéseket hozni az egyes ügyekben. Az ÁSZ elnöke szerint a tárcának eleget kellene tennie a számvevők ajánlásainak, de a döntést a PM hozza meg, hogy munkáltatóként kíván-e fegyelmi eljárásokat indítani.

Oszkó Péter pénzügyminiszter a szintén tegnap tartott kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, még nem látta a jelentést, és csak a részletek megismerése után akar dönteni arról, hogy le kell-e vonnia a személyi konzekvenciákat. Hozzátette, ha erre szükség lesz, akkor megteszi, mint ahogyan eddig sem kerülte ki az ilyen ügyeket.

Kovács Árpád tegnapi tájékoztatóján a jelentés legfontosabb elemeit emelte ki. Ahogyan fogalmazott, a pincétől a padlásig átvizsgálták az MNV-t. Az ott tapasztaltak miatt súlyos vitáik voltak a vagyonkezelővel. A sukorói telekcsere ügyében például az volt az egyik legfőbb gond, hogy az apparátus nem volt hajlandó elfogadni a hatósági állásfoglalásokat. Kovács Árpád példaként említette, hogy ha a környezetvédelmi hatóság azt mondja, az ügylet káros a környezetre, akkor azon az ÁSZ nem tud átlépni csak azért, mert az MNV szerint ez nem így van. A számvevőszék egyébként semmisnek tekinti a telekcseréről szóló szerződést, mert azt szerinte a jogszabályok megkerülésével kötötték.

Oszkó Péter erre így reagált: a beruházásért versenyzett Magyarország, és nemzetgazdasági szempontból fontos lenne a megvalósulása. Ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy a lebonyolítása körül jogi problémák keletkeztek. Annak érdekében, hogy megtudja, vajon tisztázhatók, orvosolhatók-e ezek, találkozót kezdeményezetett a befektetővel. Amint ezen túl van, be tud majd számolni arról, hogy megvalósítható-e a projekt.

Kovács Árpád nem csak Sukoró ügyét emelte ki, de snassznak minősítette a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanának értékesítését. - Olyannal még nem találkoztam - mondta -, hogy egy szemlátomást vételárnak látszó összeg a pályázat kiírása előtt megérkezik. - Szerinte részletesen meg kell vizsgálni ezt az ügyet.

Az ÁSZ ezeken túl is szinte mindenben talált kivetnivalót, ami az elmúlt évben a vagyonkezelőnél történt. Így felülvizsgáltatná a Máv és a Magyar Posta székház-értékesítését vagy a Tisza Volán Zrt. Buszport beruházását is.