- A rendszerváltozás után a tanárképzés egyre népszerűtlenebbé vált: 2000-re a korábbi 100-120-as végzős fizikatanári évfolyamok harmadukra zsugorodtak. A helyzet azóta romlott - vázolta a helyzetet Tasnádi Péter, az ELTE professzora a Fizikatanítás tartalmasan és érdekesen című minapi konferencián. A bolognai folyamat részeként a tanárképzés is kétciklusú, azaz középiskola után nem lehet közvetlenül tanári szakra jelentkezni.

Alapszakon fizika, kémia, biológia választható, a tanári diploma azonban csak mesterképzésben szerezhető meg. Az egyébként is kevés hallgató zöme a három év után nem akar tanár lenni. A következmény: idén az ELTE mindössze két fizika szakos tanárhallgatót vett fel a mesterképzésre. A másik nagy központ, a szegedi egyetem hármat.

Általánosságban is igaz, hogy idén rendkívül kevés hallgató kezdi meg a természettudományos tanári mesterképzést. Kevesebb, mint ahányan például 2007-ben ilyen diplomát szereztek. Mint korábban megírtuk: fizikatanári mesterszakra összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát. Kémia szakos tanárnak most 24 hallgató tanulhat; 2007-ben 45 diplomát adtak át.

Éppen az előbbi adatok ismeretében mondja azt Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, hogy a természettudományos tanárképzés a hallgatói érdeklődés hiányában lényegében megszűnt. E téren haladéktalan intézkedésre van szükség. Villámgyorsan be kellene vezetni például egy olyan ösztöndíjat, amelyet nem kell visszafizetni, ha a matematika, a kémia vagy a fizika szakos tanár adott ideig a pályán marad.

Az ösztöndíj mellett az oktatáson is változtatni kell. Szabó Gábor - civilben fizikus- professzor a szegedi tudományegyetemen - meggyőződése, hogy a tanárképzést új alapokra kell helyezni. A számítógépen és más elektronikai eszközökön felnőtt mai iskolásokat nem lehet a korábbi módszerekkel tanítani. Látványos, dinamikus, az informatikára épülő órákat kell tartani.

Tasnádi Péter drámai tanárhiányt jósol belátható időn belül. Ma még dolgozik egy elhivatott korosztály, de ha nem változik a képzési rendszer, nem lesz, aki a helyükre lép. Azonnali intézkedésként az ELTE professzora szerint ki kell venni a tanárképzést a bolognai rendszerből. Ez a lépés nem lenne példátlan, hiszen több német tartomány, így Bajorország sem bolognai keretek között oktatja a tanárokat. A pedagógusokat egyébként sem a nemzetközi piacra képzik, hanem a magyar iskoláknak.

Tasnádi Péter szerint az előbbi lépésen túl azonnal olyan lehetőségeket kell teremteni, hogy a legjobbak tartsák célnak a tanári pályát. Egy OECD-jelentés azt elemezte, mi áll a sikeres oktatási rendszerek mögött. Egyértelmű, hogy a jó tanár és az erős tanárképzés. Ide kellene visszatérni.

Milyenek egy tanár mindennapja? Döményné Ságodi Ibolya, a szekszárdi Garay János Gimnázium tanára azt mondja: a reál tárgyakat nehéz tanítani, mert időigényesek. A kísérleteket elő kell készíteni, majd óra után össze kell pakolni. Heti 25 óra leadása mellett délután szakköröket tart, a lemaradók felzárkóztatására is idő kell. Ha hozzávesszük, hogy nagyon alacsony a pálya megbecsültsége, érthető, miért népszerűtlen a tanári pálya.

Ennek ellenére minőségi munkára törekednek, miközben attól tartanak, hogy hoszszú távon a leterhelés a minőség rovására megy. Döményné Ságodi Ibolya szerint az érdeklődő diákoknak mindent meg lehet tanítani. A többieknek pedig úgy kell becsomagolni a tudást, hogy szinte észrevétlenül szerezhessék meg a fizikai ismereteket. Fontos, hogy nem a tankönyvet kell tanítani, hanem a tantárgyat. A száraz tanagyagot is úgy kell leadni, hogy a mögött a diákok konkrét, mindennapi jelenségeket lássanak.

A szegedi tudományegyetemen oktató Papp Katalintól tudjuk, hogy a Tisza partján idén egyetlen kémia-fizika szakos végzett - a kéznyomát gipszben őrzik, mert meggyőződésük, sokáig nem lesz ilyen szakos hallgatójuk. Az egyetemi docens szerint az iskolán kívül is el kell adni a fizikát. Erre alkalmasak TIT-előadások, diákversenyek. A tanárok állítsanak elő sörkristályt, mutassák be, hogy egy pelenka milyen hatalmas mennyiségű vizet képes magába szívni - otthoni eszközökkel pontosan lemérhető a folyadék mennyisége. Papp Katalin példát is mutat. Évek óta rendszeresen kivonul a szegedi Klauzál térre, ahol hallgatóival kísérleteket mutat be folyékony nitrogénnel, vagy éppen léghajót készít szemeteszsákból.

Az egyetemisták felkészültsége Papp Katalin szerint nem hasonlítható össze a húsz évvel ezelőttiek tudásszintjével. Ennek ellenére ma is bekerülnek kiváló diákok, akikkel érdemes dolgozni. Most még fontosabb, miként képezzük azt a keveset, aki fizikatanárnak jelentkezik.

Ha arra van szükség, cirkuszt kell csinálni - mondja Papp Katalin. Ha kell, bukfencezzünk, ha kell, Öveges professzor útját kövessük.

A modern technika megannyi lehetőséget kínál, így a bukfencezés akár el is maradhat.