Bár a magyar kormány hivatalosan bízik az orosz-ukrán gázválság elmaradásában, a lapunk által megkérdezett hazai érintettek - a szakminisztérium, a Magyar Energia Hivatal (MEH), a rendszert irányító Mol és a tárolókat üzemeltető E.ON - igen sok intézkedésről számolnak be egy újabb téli ukrán gázstop hatásainak kivédésére.

Az energiaügyi tárcánál úgy vélik, Oroszországnak és Ukrajnának "nem lehet érdeke" a januári gázkrízis megismétlődése. Ugyanakkor a két ország kapcsolatát e téren feszültnek látják, így a kormány azon van, hogy kezelni tudjon egy januárihoz hasonló krízisállapotot. A korábbiaknál fokozottabb az együttműködés az unió gázkoordinációs csoportjával. A nemzetközi biztosítékok terén a tárca a Nabucco vezeték építését sürgeti, és azt említi, hogy kapcsolatban állunk orosz és ukrán felekkel. A MEH szerint a kormány ez ügyben többször egyeztetett Brüszszelben, Kijevben és Moszkvában. Az unió támogatja a gázvezetékek összekötését, és készül egy jogszabály az ellátásbiztonságról is.

A hivatalban elmondták: a nyár folyamán a magyar kormányzati szervezetek szimulációs gyakorlatot tartottak annak érdekében, hogy meghatározzák a szükséges teendőket.

Zsuga János, a vezetékeket birtokló és a rendszert irányító, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy befejezték az Ukrajnát a Szőregnél kialakítandó stratégiai tárolóval összekötő vezeték megépítését. Ehhez kapcsolódóan három, egyenként hatmilliárd forint értékű új kompresszorállomást állítottak üzembe: az ukrán határ menti Beregdarócon, Hajdúszoboszlón és Városföldön. Utóbbi kettő nagymértékben javítaná az országon belüli gázegyensúly fenntartását abban az esetben, ha Ukrajna felől egyáltalán nem érkezne be gáz. Ezek a beruházások összesen köbméterenként mintegy tíz fillér erejéig jelennek meg a gázárban.

Habár a szőregi tároló szintén a Mol résztulajdonában épül, a feladatok szétválasztása miatt Zsuga János erről is csak az FGSZ szempontjából nyilatkozhat. Mint rendszerirányító, úgy tudja, a munkálatok a megfelelő ütemben zajlanak, így az év végére feltölthetik az 1,2 milliárd köbméteres, napi 20 millió köbméter kitárolására alkalmas stratégiai tárolót. (Korábbi szakértői adatok szerint a stratégiai tároló ára köbméterenként körülbelül egy forintot tesz ki a gázárban.) Rendszer-irányítói szempontból ez nagyon jelentősen növeli a biztonságot. Ez év telén, amikor az ukrán oldali orosz gázbetáplálás teljesen leállt, mondhatni, ezen hiányzó 20 millió köbméter miatt kellett nagyfogyasztókat átállítani olajtüzelésre, illetve esetenként ellátásukat korlátozni.

Hírek szerint a stratégiai tároló feltöltésével megbízott, nemrég vitatott körülmények között új tulajdonoshoz került Emfesz képes lesz eleget tenni ebbéli ígéretének. Habár a Gazpromtól közvetlenül továbbra sem kap gázt, úgy tudjuk, az E.ON a piaci gázfelesleg miatt nem kívánja átvenni az oroszoktól a teljes Magyarországra szánt mennyiséget, Kisebb csúszásokkal, de a hírek szerint a stratégiai tároló feltöltése hamarosan megkezdődik. Zsuga János ennek kapcsán annyit jegyzett meg, a kérdés nem az ő, hanem a hatóság asztala, de feléjük sem jeleztek problémát.

A tárolókat üzemeltető, német hátterű E.ON szintén nem tétlenkedik: Zsanán erősebb berendezések révén szeptemberre 600 millió köbméterrel növelik a most összesen 3,7 milliárd köbméteres tárolási kapacitásukat. Ezt a harmincmilliárdos beruházást az állam - elsőként a tárolók közül - már nem építi be a gázárba, abból a cégnek kereskedelmi alapon kell kitermelnie a hasznot. Ugyanakkor ez is nagymértékben növeli az országos gázbiztonságot. Kutas István szóvivő tájékoztatása szerint a 600 milliós bővítés négymillió köbméterrel, mintegy 55 millió köbméterre növeli a napi kitárolási kapacitásukat. Az így 4,3 milliárd köbméterre hízó magyarországi "tartály" töltöttségi szintje most 2,5 milliárd köbméter, és ez az alacsony gázárak miatt gyorsan nő.

Az E.ON-szóvivőnek egyébként nem sok kétsége van afelől, hogy az ukrán-orosz viták következtében januárban ismét megszűnik az Ukrajnán keresztüli orosz gázellátás hazánk és a többi érintett európai ország felé.

Zsuga János tájékoztatása szerint, bár extrém hidegben, nagyüzemben az ország csúcsfogyasztása már a napi 90 millió köbmétert is elérte, a legutóbbi télen például sosem került a mutató 70 millió köbméter fölé. Az E.ON-tárolók és a szőregi stratégiai telep már önmagukban többet, 75 millió köbmétert képviselnek, amihez biztosan hozzászámítható a Mol napi kilencmillió köbméter hazai kitermelése, és a mostani gázkrízisnél alapvető fontosságúnak bizonyult, Ausztria felőli vezeték. Ezen maximálisan napi 12 millió köbméter érkezhet, ami szakértők szerint ínséges időkben is több millió köbmétert jelenthet, főleg az E.ON szerződései révén.

Habár Zsuga János óvatosan bánik a szavakkal, úgy fogalmaz: ha ukrán oldalról ismét teljesen elzárnák a gázcsapot, és nem lenne nagyon hideg, az országos gázellátás akkor is korlátozások nélkül vagy csak minimális korlátozásokkal képes lenne átvészelni akár több hónapot is. A lakosság ellátása - amely a legutóbbi krízis során sem ingott meg - még inkább biztosra vehető. Mindez abban az esetben - hangsúlyozza -, ha nem lesz váratlan műszaki hiba.

Arról, hogy a januári készültség többletköltségei beépültek-e a gázárba, az energiatárcánál úgy nyilatkoztak, hogy "nem történt ilyen ármódosítás", a MeH pedig állítja: ez nem okozott észlelhető gázárnövekedést.

Együttműködés Ukrajnával

Az ukrán rendszerirányítóval ápolt kapcsolatot - ahonnan a válságos napokban csak nagyon hiányosan érkeztek a hivatalos adatok - Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója határozottan jónak nevezi. Az ukrán és a magyar rendszerirányító nemrég új együttműködési szerződést kötött, ennek részletei azonban nem nyilvánosak.

Lista készül a kivételezettekről

Amennyiben szükség lenne fogyasztási korlátozásokra, az év eleji tapasztalatok alapján átdolgozzák az úgynevezett korlátozási sorrendet. Mivel az érvényben lévő korlátozási menetrend kizárólag a fogyasztott mennyiség szerint állította sorrendbe a cégeket - és a januári krízis napjaiban először a legnagyobbakat kapcsolták ki -, kiderült: több cég esetén a gázcsap elzárása balesetet, környezeti kárt vagy komoly ellátási zavarokat okozna. Ideiglenesen az egyedi elbírálás mellett döntöttek, amely ugyan szavaik szerint működött, utólag azonban a jelek szerint a kérdés komolyabb szabályozására törekszenek. A MEH-nél erről azt közölték: meghatározzák azon vállalkozások körét, amelyeknél valamilyen mértékben figyelembe veszik a kikapcsolás elleni érveket. Egy szakértő ugyanakkor ennek kapcsán visszaigazolta sejtésünket: a listára most mindenki rá akar kerülni. A folyamat azért is húzódik több hónapja, mert minden egyes kérelmet egyedileg vizsgálnak meg.