Újra állami kézbe kerülhet a Malév, egy kormányzati terv szerint ugyanis a részvények egy része visszakerülne az állam tulajdonába - írta tegnapi számában a Magyar Hírlap, amelynek információi szerint ennek keretében az orosz és a magyar állam mintegy negyvenmilliárd forinttal segítené ki a céget. A cikk ugyan nem részletezi, hogy az említett összegből milyen arányban venné ki a részét a 49 százalékos orosz Vnyesekonombank (vagy az "orosz fél) és Költő Magdolna, aki a Malév részvényeit birtokló AirBridge Zrt. másik tulajdonosa (a magyar fél). Sem a Pénzügyminisztérium, sem a privatizációban érintett Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem cáfolta meg egyértelműen a lap információját, sőt Kamarás Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elismerte: visszavonták annak a 32 milliós bankgaranciának a lehívását, amelyet még 2007-ben biztosított - az azóta tulajdonossá előlépő - Vnyesekonombank (VEB) az akkori vevőnek, Borisz Abramovicsnak. Ez pedig a cég eddigi történetét ismerve azt jelentheti: a magyar fél taktikát váltott az oroszokkal való tárgyalás során, esetleg azt, hogy megállapodás született az ügyben.

A 32 millió eurós (mintegy tízmilliárd forintos) garancia lehívását májusban jelentette be Tátrai Miklós, az MNV korábbi vezérigazgatója, arra hivatkozva, hogy az orosz tulajdonos nem teljesítette a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit. Hozzá kell tenni: furcsa bankgarancia az, amelynek összege még a lehívását követő negyedik hónapban sem érkezik meg a kedvezményezetthez, s annak behajtását ily módon fel lehet függeszteni. Ráadásul Tátrai Miklós még a lehívást követően utalt arra, hogy eltekintenek ettől, ha a VEB az említett öszszeget a Malév tőkeemelésére vagy finanszírozására használja fel.

Valószínűleg ez történt: márciusban ugyanis hárommilliárdos tőkeemelést jelentettek be, s mivel a légitársaság az első fél évben is csak veszteséget termelt, ezt valamelyik tulajdonosnak finanszíroznia kellett. Nem túl valószínű, hogy ez Költő Magdolna, a Malév többségi tulajdonosa lett volna. Erre utal az MNV mai közleménye is, miszerint: "a privatizációs szerződésből adódóan keletkeztek a vevőnek bizonyos kötelezettségei, melyeknek döntő hányadát már teljesítette, illetve bizonyos esetekben azt túl is teljesítette. A Malév Zrt. fizetőképességének fenntartása érdekében az orosz fél biztosítja a cég folyamatos működéséhez szükséges forrásokat, és ennek a mértéke már túlmutat a privatizációs szerződésben vállaltakon."

A vagyonkezelő utal a válság miatt a légi közlekedésben kialakult nehéz pénzügyi helyzetre és arra, hogy a krízis miatt az AirBridge Zrt. tulajdonosai is hasonló gondokkal küzdenek. Mivel az AirBridge egyik tulajdonosa a VEB, s annak nehézségeiről nem tudunk, ez a kijelentés nyilvánvalóan arra utal, hogy a többségi tulajdonos Költő Magdolna nincs olyan anyagi helyzetben, hogy finanszírozhatná a veszteséges cég mindennapi működését.

Ráadásul nem is csak ezt kellene finanszírozni, hiszen a Malév vesztesége a 2008-as beszámolója szerint 15 milliárd forint, s a mérlegben 12 milliárd forint "negatív tőke" szerepelt a májusban kelt éves beszámoló szerint. A cégtörvény pedig kimondja, hogy vállalkozás így jogszerűen nem működhet, és a tulajdonosnak vagy rendeznie kell a társaság tőkehelyzetét, vagy felszámolást kell kezdeményeznie. Ha a tulajdonos nem képes tőkét emelni, azt megteheti egy külső befektető is, akinek érdekében áll a cég helyzetének rendezése. Ez lehet a magyar állam is, hiszen a Pénzügyminisztérium tegnapi nyilatkozata szerint a magyar államnak érdeke a Malév működőképességének megőrzése. Ha pedig ez igaz, akkor érdekében áll anyagi támogatást adni a Malévnak. Ezt azonban az uniós előírások szerint csak akkor teheti meg, ha tulajdonossá válik.

Függetlenül attól, hogy egy új tulajdonos részvétele közvetlenül vagy közvetve történik, az hatással van a tulajdoni arányokra is, azaz annak a jelenlegi tulajdonosnak, amelyik egy ilyen esetben szeretné tartani a tulajdoni arányát, arányos mértékben be kell szállnia a tőkeemelésbe. Tekintve, hogy a Malév esetében a magyar rész 51 százalék, az orosz 49, ez azt jelentené, hogy amennyivel beszáll a magyar állam, annyi pénzt előteremt az orosz fél is.

Lapunk úgy tudja, folynak a tárgyalások a magyar és az orosz fél között, s a kabinet is napirendjén tartja az ügyet. Jelenleg a Pénzügyminisztériumban folynak a számítások arról, mennyibe kerülhet a Malév életben tartása. (Talpra állításról még korai volna beszélni, mert a cég adósságállománya egyes számítások szerint a 60 milliárd forintot is meghaladja.) Úgy értesültünk, egyelőre 10-20 milliárd forintos nagyságrenddel számolnak, noha a beszámolók adatait tekintve ez még középtávon sem oldaná meg a problémákat. Könnyen előfordulhat azonban a 40 milliárdos verzió is, hiszen a kabinetben amiatt aggódnak: az orosz fél kormányközi egyeztetéseken tett ígéreteinek csak a töredéke teljesült, tehát számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy "érdekmúlásra" hivatkozva a VEB eláll a további tőkerendezéstől, azaz nem ad több pénzt. Ez már csak azért is fennálló lehetőség, mert az állam tulajdonlása a cégben eddig rendszerint a politika beleszólását, a felelőtlen gazdálkodást és a rossz szakmai döntéseket jelentette. Ez esetben pedig már végképp nem éri meg a Malév tulajdonosának lenni.