- Árulja el, miért vett meg három telket, összesen majdnem 183 hektárt Pilisen és Albertirsán? Ennyire jó befektetésnek találta a területeket?

- Pusztán befektetési céllal sem Albertirsán, sem pedig Sukorón nem vennék földeket. A King's City szórakoztató-központot eredetileg Pest megyébe terveztük, s ez a terület minden szempontból alkalmasnak tűnt: közel van a Ferihegyi repülőtér, akárcsak a főváros. Egy New York-i tervezőiroda első ízben még erre a területre készített koncepciótervet.

- De az albertirsai és a pilisi telkek megvétele között több hónap telt el! Ráadásul hogy lehetett volna egy ilyen beruházást 3 különböző helyrajzi számú telken megvalósítani?

- Mindenki három telekről beszél, mintha ezek az ország három különböző pontjában lennének elszórva. Pedig ezek egymással határos ingatlanok, csak két különböző településhez tartoznak, ily módon tehát ideálisak számunkra, mivel egységet alkotnak. A három telekből ráadásul az egyik jóval kisebb, ez a későbbiekben technikai bázisul szolgálhatott volna, tekintettel arra, hogy az rendelkezik már közművekkel és felépítménnyel.

Ami az időbeli eltérést illeti, amiatt sincs okom magyarázkodásra: az első földet Albertirsán vettem, s az eladó mutatott be a pilisi telekszomszédjának. Mivel nem töltöm minden időmet Magyarországon, hosszadalmas volt a tárgyalás és az adásvétel, igénybe vett néhány hónapot. A pilisi földre vonatkozóan már öt hónappal korábban előszerződés jött létre, mint hogy a cserére sor került volna. Semmi alapja azoknak a híreszteléseknek, hogy az albertirsai és a pilisi földeket azért vásároltam volna, hogy azok cserealapul szolgáljanak.

- Tudott róla, hogy a beruházás helyszínének szánt területen halad majd át az autópálya?

- Az M4-es autópálya tervezett útvonala már hosszú idő óta ismert, a terveket egy budapesti mérnökiroda készítette, az érintett önkormányzatok is tisztában voltak a tervekkel. Esetünkben az M4-es autópálya tervezett útvonaláról az eladó tájékoztatott minket, s ez bele is került az eredeti szerződésbe.

- Ha minden ennyire adott volt, mégis hogyan lett Albertirsából Sukoró a beruházásuk tervezett helyszíne?

- A King's City nem kaszinóváros lesz, a beruházási költség kevesebb mint hat százalékát teszi majd ki a kaszinó létrehozása, mindazonáltal a szerencsejáték a terv fontos gazdasági része, s ez volt a bökkenő. Az albertirsai területet jóval a Pest megyére vonatkozó koncessziós pályázat kiírása előtt vettük meg, ám azon a pályázaton nem vettünk részt. Ekkor került a képbe Sukoró.

- Miért pont Sukoró?

- A sukorói földterületet egy szomszéd telek tulajdonosa ajánlotta a figyelmünkbe. Nagysága és elhelyezkedése kulcsfontosságú volt a döntés szempontjából. Úgy véljük, a Velencei-tó rengeteg kiaknázatlan lehetőséget hordoz, s ezeket felmérve megkerestük a földek tulajdonosát, a magyar államot. Így került sor a cserére.

- Amely a vádak szerint nem jogszerű, az Állami Számvevőszék szerint egyenesen semmis, többek között azért, mert nem teljesültek maradéktalanul a Nemzeti Földalapról szóló törvény előírásai.

- Mivel nem ismerjük, nem is kommentálhatjuk az ÁSZ jelentését, de azt elmondhatom: mi és jogi tanácsadóink is százegy százalékig biztosak vagyunk abban, hogy mint mi is, a vagyonkezelő is jogszerűen járt el. Azt viszont nagyon sajnáljuk, hogy alaptalan hisztéria-keltés zajlik az ügyek körül. Akik például tényleg a magyar termőföldért aggódnak, azok még örülhetnek is: a sukorói telkek jó része nem termőföld besorolású, míg a Pest megyeiek igen, tehát nőtt az állam tulajdonában álló termőföldek területe.

- Az ügyészség vádat emelt ön ellen, mondván, megtévesztette a hatóságokat, és okirat-hamisítást követett el, amikor bejelentkezett Sukoróra állandó lakosnak. Szükség volt erre a telekcseréhez?

- A törvény sem ma, sem pedig a telekcsere időpontjában nem írta elő, hogy én állandó lakos kell legyek Sukorón a telekcseréhez, ezért ez az állítás teljességgel alaptalan. Ami az eljárást illeti, az elvileg a magánügyem, és független a befektetéstől, de válaszolok a kérdésére: húsz éve vagyok magyar állampolgár. Nincs másutt állandó lakhelyem az országban, s mint mindenki másnak is, jogom van tetszőleges helyen állandó lakosnak lennem. Semmilyen előnyöm nem származik a sukorói állandó lakhelybejelentésből, ezáltal nem is követhettem el bűncselekményt. Tudomásom szerint több tíz- vagy akár százezer magyar nem él "életvitelszerűen" a bejelentett lakóhelyén... Én azonban időközben megvásároltam Sukorón a házat, amit korábban béreltem, ezzel helyi adófizető is lettem, a jegyző mégis megsemmisítette az állandó lakcímemet. Ezért bírósághoz fordultam. Szerintem logikus és érthető, hogy ha ilyen beruházást tervezünk Sukoró külterületén, akkor helyben szeretnék lakni és figyelemmel kísérni a fejleményeket.

- Rendben: elmondaná, hány embert ismer Sukorón?

- Sokat, mivel sukoróinak is tekintem magam. Részt veszek a helyi közösségi programokban, mint a pingpongversenyen, amin sajnos utolsó lettem, és a halászléfőző versenyen. Még mindig úgy gondolom, hogy anyám főzi a legjobb magyar ételeket. Támogattam az iskolát is. Tehát ha valaki azt mondja, hogy egy "fantom" vagyok, az vagy nem tudja, mit beszél, vagy más indítéka van.

- Mikor keresték meg először a magyar kormányt? Már az albertirsai földvásárlás előtt?

- Nem, az albertirsai földvásárlás korábban volt. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot mint turizmusért felelős tárcát először 2007-ben kerestük meg azzal a céllal, hogy megismertessük velük a King's City terveit, és annak albertirsai megvalósításáról tárgyaljunk.

- Mit ígértek önök, és milyen ígéretet kaptak a kormányzat részéről?

- Ígéretet nem tettünk, bemutattuk a terveinket és a projekt mögött álló befektetőket. Ígéretet sem kaptunk a kormány részéről, de úgy láttuk, hogy a projekt bemutatásán részt vevő személyek megértették az abban rejlő lehetőséget és annak pozitív hatását a magyarországi turizmusra.

- A Bajnai-kabinet hivatalba lépése óta változott-e a kormány hozzáállása? Most kivel tartják a kapcsolatot?

- A kormány hozzáállása nem változott, és biztosak vagyunk benne, hogy bármelyik párt, amely Magyarország érdekeit tartja szem előtt, támogatni fog egy ehhez hasonló, a gazdaság számára kiemelten hasznos beruházást. Bármelyik kormány támogatna egy ilyen grandiózus tervet, mint a King's City, hiszen az nemcsak a turizmus, hanem a nemzet gazdaságának felemelkedését is szolgálja. Az ITD Hungaryvel vagyunk folyamatos kapcsolatban.

- A pénzügyminiszter a koncesszió megadásáért teljesen tiszta jogi helyzetet vár el. Hogyan tudják ezt garantálni a befektetők, miközben eljárások sora foglalkozik a telekügyekkel?

- A befektetők véleménye szerint minden lépés száz százalékban a magyar jogszabályok szerint történt, így ezt nem érzik problémának.

- Mivel magyarázza azt, hogy miközben mindenki az ön szerepéről beszélt eddig, a múlt héten kiadott első hivatalos tájékoztatásban nem szerepel a neve a befektetők között. Fred H. Langhammer és Ronald S. Lauder nevét olvashattuk. Mi Joav Blum szerepe a King's Cityben?

- A beruházás helyszínéül szolgáló föld tulajdonosa vagyok és a beruházás egyik társalapítója. De látni kell azt is: az én szerepem - még ha helyi kapcsolataim segítségével részt is veszek az előkészítésben - eltörpül Langhammer úr szerepe mellett, aki a beruházás vezetője, elvégre egy ilyen beruházás értékének elenyésző része maga a föld.

- Ezért furcsállják sokan, hogy miért ilyen körülmények között kellett megszerezniük, miközben nyílt pályázaton meg is vehették volna.

- Mint említettem, jogszerűen jutottunk a földekhez, s ha arra akar célozni, hogy a sukorói földeket olcsón adta az állam, az enyémeket pedig drágán vette, arra azt tudom mondani, hogy a területek értékének megállapításánál semmilyen szerepem nem volt, egyszerűen elfogadtam az állam által meghatározott értéket, és megfizettem az illetékeket, amit kellett.

- Ha a soron következő parlamenti választások után a Fidesz kerül hatalomra, az eddigi nyilatkozatok alapján mindent meg fog tenni a beruházás megakadályozása érdekében. Nem vállalnak túl nagy kockázatot? Nem lenne ésszerűbb visszalépni az üzlettől?

- Jelenleg napi szinten arra koncentrálunk, hogy létrehozzuk Európa legrangosabb turisztikai projektjét, és reméljük, hogy ez végül mindenki tetszését elnyeri majd.

- Biztosan Sukorón? Akár másik alkalmas helyszínt is kereshetnének a King's Citynek.

- Mind a terület mérete, mind annak elhelyezkedése fontos tényező volt, amikor meghoztuk a végső döntést. Mint említettem, a Velencei-tó rengeteg kiaknázatlan lehetőséget hordoz.

- Sokan úgy tartják, hogy ön akkor is jól jár, ha nem lesz King's City, hiszen akkor is ott a sukorói telek, amivel bármit kezdhet. Ha nem lesz King's City, mi lesz a földekkel?

- Az elején is elmondtam: pusztán befektetési céllal sem Albertirsán, sem Sukorón nem vásároltam volna földet. A King's Cityt továbbra is meg kívánjuk valósítani, egy olyan hatcsillagos turisztikai és szórakoztató-központot, amelyre minden magyar ember büszke lesz.

- Nem tántorítja el önöket, hogy a hatósági vizsgálatok miatt igen hosszas lesz a hatméteres parti sáv leválasztása?

- Nem, ez egy technikai kérdés. Egyébként a törvény előírása minimum hat méter, mi azonban tízméteres partszakaszt hagyunk szabadon, amelyen keresztül bárki bármikor elérheti a tavat, legyen a King's City vendége vagy helyi lakos.

- Egy ekkora beruházás óhatatlanul terheli a tavat, és a jogi ellenvetések mellett a bírálatok is a környezetet féltik a beruházástól. Mennyi pénzt akarnak környezetvédelemre költeni?

- Az elkövetkező öt évben több millió eurót fogunk a King's Cityn kívül eső területek környezetére fordítani. Teljesen "zöld" projektben gondolkodunk, turisztikailag ugyanis ez a trend. Azonban a mi telkeink nem tartoznak természeti védelem alá, oda annak idején a tó kotrásakor kitermelt iszapot helyezték el, tehát az ökológiai állapota már évtizedek óta "nem eredeti". Ráadásul egy gyomos terület az egész, rengeteg helyen van lerakva például szemét, és virulnak az allergén növények. Vagyis meggyőződésem, hogy a környezetnek csak jót teszünk. A part már rég nem természetes, mert ott beton védmű van, így már nem képezi a természetes szűrőrendszer részét. A szennyvizet pedig értelemszerűen a közcsatornákba vezetjük. De nyitottak vagyunk a környezetvédelmi aggodalmak megvitatására, s a terveink véglegesítését és nyilvánosságra hozatalát követően - egy-két hónap múlva - elkezdjük a konzultációt az érintettekkel.

- Mikor kezdik az építkezést?

-Legkésőbb 2010 végén. 2013-2014 környékén már a vendégeket akarjuk fogadni.

- A kormány 3500 munkahelyről beszél. Nem túlzás ez?

- Egy szállodába és egy szórakoztató-központba rengeteg alkalmazott kell, tehát nem túlzás. Körülbelül egytizedük valamilyen szinten vezető beosztásban dolgozik majd, ezért jövőre elindul az ösztöndíjprogramunk, amellyel fiatalok pénzügyi, turisztikai és egyéb kapcsolódó tanulmányait finanszírozzuk. Mindezt annak érdekében, hogy már a nyitáskor nálunk dolgozhassanak.

- Miért akarják támogatni a helyi vízisport-iskolákat?

- Ha azokat nemzetközi szintre fejlesztjük, pluszprogramokat kínálhatnak szállodánk vendégeinek, ezzel bevételre tehetünk szert. Ha pedig nemzetközi versenyeket is rendeznek vagy más rendezvényeket, azok vendégeket hoznak a King's Citybe. Nekünk ez nem rossz üzlet, amellett, hogy jól felfogott érdekünk a gyümölcsöző együttműködés a helyiekkel.

- Ettől még, finoman szólva, messze állnak...

- Nem igazán, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a helyi vezetőkkel, és meg kell mondani, hogy sok időt töltök a településen, és a helyiektől sok és pozitív visszajelzést kapok. Sokan várják már a régió gazdaságának fellendülését. Terveink meggyőzik majd azokat, akik ma - a beruházás káros hatásaitól tartva - még ellenünk tüntetnek. A projekt munkahelyeket teremt, az idelátogatók a helyi vállalkozások forgalmát is növelni fogják, miközben nem veszélyeztetjük Sukoró kedves, falusias jellegét, mert a településtől épp elég messze lesz a King's City. Lesznek azonban olyan létesítményeink - bevásárlóközpont, korcsolyapálya stb. -, amelyek a helyi lakosoknak is biztosítják majd a szórakozást.

- Mit tudhatunk a tervekről?

- A terület alapvetően három részre osztható majd: a délnyugati részen lesz a "Téli Palota", átellenben a "Nyári Palota", ahol inkább családoknak szóló látványosságok és lehetőségek lesznek. Északkeleten a "Királyi Szállás", amely magasabb kategóriájú szállásokat és például golfpályát tartalmaz a nagyobb igényű vendégek kedvéért.

- Múlt heti közleményük szerint spanyol helyszínnel "versenyezve" döntöttek Magyarország mellett. Melyik helyszínre gondoltak?

- Az elemzések néhány éve készültek, egy Barcelona külterületén lévő tengerparti rész volt a másik opció. Összességében két ok miatt döntöttünk Magyarország mellett: egyrészt Spanyolországban a kiszemelt területen november és február között szinte megszűnt a turisztikai élet, míg Magyarországon a gyógyfürdők egész évben üzemelnek. Nekünk csak olyan beruházás jöhetett szóba a befektetés nagysága miatt, amely 365 napon át nyitva lehet. Ezáltal egyébként fejlesztheti a balatoni vagy más területek téli turizmusát is. Másrészt magas színvonalon képzett munkaerőt találunk itt.