A már kiadott, összesen 330 megawatt (MW) után újabb, összesen 410 MW szélerőmű létesítésére ír ki pályázatot a Magyar Energia Hivatal (MEH). Az első, 330 MW-ra vonatkozó engedélyeket négy éve osztották fel számos kiserőmű között. Ez komoly vitákat váltott ki, mert a környezetvédők több lehetőséget követeltek. Az áramrendszerirányításért felelős állami Mavir szerint viszont a rendszerbe csupán ennyi illeszthető be úgy, hogy másfajta egységekkel a szélerőművek ingadozó termelése minden pillanatban ellensúlyozható legyen. Erre sokszor felmerült megoldásként egy éjjel felszivattyúzott vízből nappal áramot termelő erőmű lehetősége, ám ezt is ellenzik a környezetvédők.

A 330 MW a beépített erőmű-teljesítmény mintegy 5 százaléka, a tényleges megtermelt árammennyiségnek viszont csak 1 százaléka körül mozog. Hozzáadva a 410 MW-ot, a számok megduplázódnak, ám a tényleges napi adatok ennek csak töredékei: a MEH júliusban közölt tanulmánya szerint a kiadott engedélyekből mindmáig 175 MW állt üzembe.

A háromhetes anyag már jelzi, hogy a Mavir-aggályok ellenére - nyilvánvalóan az unió környezetvédelmi nyomásának is engedve - a MEH vizsgálja további engedélyek lehetőségét is. A hivatalnál tagadják, hogy ez a korábbi kvóta kritikáját jelentené. A bővítés lehetőségének egyik okaként szakértők épp az eltelt idő alatt szerzett tapasztalatokat említik.

E tárgyban két tanulmányt vettek figyelembe. A portugál szélerőműparkot bemutató Inescporto javaslata szerint a magyar rendszerben további 140 MW szélerőmű-engedély különösebb rákészülés nélkül kiadható. A Mavir változatlan törvényi környezetben nem javasolt bővítést, ám szabályváltoztatásokkal újabb 410 MW kiadását is lehetségesnek tartotta. A jelek szerint a MEH ez utóbbi változatot fogadta el.

A kiírás a Mavir-kéréseket figyelembe véve több ponton változtat az eddigi feltételeken. Részint szélerőművek csak az ország területén elosztva lesznek létesíthetők, épp azért, hogy ne egyszerre kapcsolódjanak ki vagy be.

Szintén komoly viták forrása az a kiemelt tarifa, amit a kormány a fogyasztók által fizetendő áramáron keresztül biztosít egyes környezetkímélőnek mondott áramtermelőknek. Ennek az évi 50 milliárdos kasszának a neve kötelező átvétel (kát). Innen évente csupán néhány milliárd jut a szélerőműveknek: 80 százalék gázüzemű berendezések támogatására jut, ami szintén vitatott.

Az új szabályok szerint az a szélerőmű-befektető, amely nem igényli a kiemelt áramtarifát, előnyben részesül. De az ilyet igénylőknek is meg kell határozniuk pontos kéréseiket, ami szintén befolyásolja helyezésüket. Az új szélkerekek fizikailag már kikapcsolhatók lesznek a rendszerből, igaz, statisztikai számítások alapján az ezalatti termelésük ellenértékét is megkapnák.

Szakértők becslése szerint elképzelhető, hogy a teljes kiírt kapacitást leköthetik a kátot nem igénylők, mivel nagy cégek PR-szempontú zöldenergia-beszerzései a garantálnál magasabbra verhetik az ilyen forrású áram árát. Az ajánlatokat a megjelenéstől számított 6 hónapon belül várják.