- Tanárnő, nem lehetne megbukni? Akkor jövőre is ide járhatnék.

Nem szoktak ilyet mondani diákok vizsgák előtt. A Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola egyik növendéke mégis mondott, maga idézte föl, amikor az iskoláról faggattam. Ez sok mindent elárul. Kiderült, több végzett társa is nosztalgiával gondol a Gutira - ahogy maguk között nevezik az iskolát.

Különleges tanintézményről van szó, ahová csak érettségivel lehet beiratkozni. - A középiskolai tanulmányokat "fejeljük meg" egy évvel - mondja Dercsényi Szilvia igazgató. - A tananyagban szerepelnek közismereti tárgyak (kortárs magyar és világirodalom, művelődés- és könyvtörténet), szakmai stúdiumok (könyvesbolti tájékoztatás, könyvkereskedelmi és közgazdasági ismeretek), és angol vagy német nyelv. Emellett 300 óra gyakorlati foglalkozás könyvesboltokban - sorolja.

- Kis boltban kezdjük, majd egy pláza tágas üzletében folytatjuk. A karácsonyi könyvvásár idejére a boltok maguk kérik a diákok segítségét. Január-februárban szak- és idegen nyelvű könyvesboltban zajlik a gyakorlat, áprilisban a budapesti könyvfesztiválon. A koronát a könyvheti segítőmunka teszi föl. Nem kötelezően, de járunk színházba, moziba, kiállításokra is. És minderről beszélgetünk.

Az utóbbi két-három évben végzettek közül többen elfogódottan emlékeznek az Andrássy úti Írók Könyvesboltjában töltött gyakorlat napjaira, az író-olvasó találkozók élménye és a bolti alkalmazottak imponáló tájékozottsága, hozzáértése okán. - Szellemi felüdülés ott lenni, a falakból különös hangulat árad - mondja a 22 éves Hidvégi Alexandra, akit beugró helyettesítőként azóta is visszahívnak, és ő örömmel megy.

Bár megvan a könyves szakképesítése, most nem a szakmában dolgozik. hanem egy elegáns étteremben, de nem tud elszakadni ettől a világtól. - Egy lábon állva nehéz megélni, több szakmát kell gyűjteni - magyarázza életfilozófiáját, amelyet szerinte kevesen követnek manapság. Korábban díszítővésnöknek tanult, azután iratkozott be a "Gutira". Szeret olvasni, szívesen tanult volna irodalmat, de "bölcsészekkel már Dunát lehet rekeszteni" - véli. A könyvesiskolában ismerte meg anynyira a kortárs literatúrát, hogy el tud igazodni benne. Kedvenc szerzői között Bodor Ádámot, Kukorellyt, Bulgakovot említi.

Alexandra nem tartja jónak a könyvkereskedő-szakma általános megítélését, akárcsak társai. - Ezt is tanulni kell, kérdik tőlem, ha megtudják, hova jártam - meséli. Csakugyan, sokan azt hiszik, ehhez bőven elég az érettségi, pedig formálisan is szakképesítéshez kötött foglalkozás. (Bár - különös módon - azok közé tartozik, amelyek gyakorlásához a gazdasági tárca megszüntetné ezt az előírást.)

A megítélést persze rontja, hogy a fizetés alacsony, alig haladja meg a minimálbért. - A szakma vesztett korábbi presztízséből, de nemcsak a fizetés, hanem az átalakult értékrend miatt is - vélekedik Újlakyné Gazdag Judit, a nagy bolthálózatot működtető hazai könyves cégek egyike, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgató-helyettese. - Mi cafetériajuttatással egészítjük ki a bolti dolgozók jövedelmét - teszi hozzá. Ő a hatvanas évek végétől jó hírű pesti üzletekben gyakorolta a könyvkereskedést. Akkoriban ezt intellektuális szakmának tartották, de nem azért, mert diplomások, "doktorok" is dolgoztak közöttünk. A fáma szerint néhányan politikai okokból szorultak ki akkor a jogi pályáról, és itt találtak menedéket, megélhetést.

A könyvesszakmában a XVIII. század óta követelmény a magas fokú szakmai-kulturális tájékozottság. A Líra ötven könyvesboltja közül 16-ban dolgozik diplomás alkalmazott, ők részben a bolti munka mellett szereztek oklevelet.

"Guti - ahol muszáj olvasni" - ez az országban egyedülálló könyvesiskola szlogenje. Ennek a szellemiségnek is nagy szerepe van abban, hogy a végzettek kevesebb mint fele helyezkedik el a könyvszakmában, és sokan egyetemen, főiskolán tanulnak tovább.

- Egyre többen kezdenek egyetemi, főiskolai tanulmányokat közvetlenül érettségi után "majd csak lesz valahogy" alapon. Aztán menet közben kiderül, nem bírják, vagy meggondolják magukat, abbahagyják - említi a könyvesiskola igazgatónője, érzékeltetve, nem kevés fiatalnak az egyetem, legalábbis első próbálkozásra nem jelent perspektívát. Eközben évről évre kevesebben választják az erős humán és gazdasági alapismereteket nyújtó könyvesszakképzést. Néhány éve még száz jelentkezőből válogatták ki az államilag támogatott tanulólétszám felső határát jelentő 25-öt. Mára a jelentkezők száma harmadára csökkent.