Tegnap olyan fejleményeket láthattak a befektetők a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényszekciójában, amelyekre csaknem napra pontosan egy éve nem volt példa. A BUX - igaz csak a kereskedés elején - ismét 20 ezer pont fölé emelkedett. Szerdán a csúcsot 20 174,54 pont jelentette, márpedig ezen a szinten tavaly szeptember 10-én állt utoljára az index. Az eltelt időszakban viszontagságos utat járt be a börze legfőbb mutatója. Volt, amikor a befektetők körében az államcsőd veszélyétől volt hangos a parkett. Aki azonban elég bátor és türelmes volt, ráadásul fölösleges tőkéje is akadt, az szép summát kereshetett az elmúlt hónapokban, igaz olyan mértékű és intenzitású csökkenésre is volt példa, hogy alighanem jó néhány családi örökség, megtakarított vagyon veszett a semmibe.

Az Egyesült Államokban tavaly kirobbant, és végül a globális világgazdaságon végigsöprő hitelválság okozta sokk jelentős bizalomvesztést okozott a pénzpiacokon. Az erről szóló hírek utáni első hetekben a hazai kommentárok még azt fejtegették, miként az európai gazdaságok, úgy magyar is kevésbé van kitéve az Amerikában jellemző jelzálogpiaci kockázatoknak, ezért a hatások itthon kevésbé lesznek érezhetőek. Nem egy gazdasági szakember hangsúlyozta akkoriban: a magyar bankrendszer és hitelezési gyakorlat sokkal konzervatívabb az Amerikában alkalmazottnál, vagyis a krízis lényegében elkerül minket. Ám a befektetők, a befektetési alapok találtak más problémás pontokat a honi gazdaságban - mint például a devizahitel-állományok jelentős nagysága - így szeptemberben az egyre rosszabb globális hírektől támogatva "elszakadt a cérna" és vad zuhanásba kezdett a tőzsde.

Az elmúlt egy év legmagasabb 21 007 pontos csúcsáról alig három hét alatt 3500 pontot esett BUX. Ezen a szinten volt némi megnyugvás, ám a befektetők egyre elkeserítőbb adatokat mutattak fel, s ez oda futott ki, hogy a legvégső stádiumban már az államcsődöt vizionálták - fejtegette lapunknak Illés László, a Quaestor Zrt. elemzője. Miután a válság az amerikai bankszektorból indult, szinte minden olyan részvénycsomagtól szabadulni akartak az üzletelők, amely valamely pénzügyi szolgáltatóhoz volt köthető. Ennek fényében nem véletlen, hogy a honi tőzsdei zuhanásban, majd az utóbbi hónapok látványos emelkedésében egyaránt az OTP Bank részvényei játszották a legfőbb szerepet.

A néhány hetes megnyugvás után október végén ismét meredek esés indult meg, s közben olyan árfolyamok születtek a legnagyobb forgalmú cégek piacán, amely a bankszámlákon vagy a párnában tartott pénzeket is előcsalta. Vágó Attila, a Concorde Zrt. vezető elemzője szerint ekkor érezhető volt a magánszemélyek részéről a befektetéseik átrendezése a részvények javára. Illés László ehhez annyit tett hozzá: soha annyi számlát nem nyitottak korábban, mint az októberi időszakban, amikor is 4500-3000 forint közé esett az OTP árfolyama, a BUX pedig 10 750 ponttal csaknem lefeleződött.

Pedig akkor még messze volt a piac a gödör aljától, a legalacsonyabb napi záróérték ugyanis március 12-én jött össze, akkor alig több mint 9460 ponton állt a BUX. Néhány nappal korábban született meg az OTP elmúlt egyéves kereskedésének legcsúnyább száma: március 5-én volt olyan kötés, amikor mindössze 1232 forintot adtak a bank egyetlen részvényéért. A Mol viszont már októberben túl volt a mélyponton, akkor 8060 forintért is lehetett az olajipari vállalat papírjaiból vásárolni. A Richter február végén járta meg a poklot, 22 100 forintos szinttel.

Ekkorra egyértelműen túlreagálta a piac a fejleményeket, hiszen az IMF-megállapodás is megszületett már - jegyezte meg Illés László és Vágó Attila is. Március eleje óta a vártnál kedvezőbb nemzetközi és magyar makrogazdasági, vállalati gazdasági számok jelentek meg, s így egyre erősebb lett az a hit, hogy a recesszióból gyorsabb lesz a kilábalás, mint azt korábban gondolták. A befektetők kockázatvállalási hajlandósága ezzel párhuzamosan pedig megnőtt. Lényegében ez vált a hirtelen megindult emelkedés legfőbb támaszává - mondta Vágó Attila. Hozzátette: a BUX március eleje óta tartó, szinte töretlen emelkedése egyáltalán nem kirívó. A fejlődő piacokhoz sorolt országok tőzsdéin hasonló fejlemények sora zajlott. Ezeket az is segítette, hogy mind Amerikában, Európában és Magyarországon is kedvezőknek bizonyultak azok a fiskális lépések, amelyeket a kormányok tettek. E mellett az is az áremelkedést segítette, hogy a korábban megnyitott eladási, azaz csökkenést kalkuláló eladási pozíciókat egyre nagyobb arányban zárták a befektetők, azaz vásároltak.

Bármilyen nagyszerű hónapok voltak az elmúlt időszakban a kisbefektetők egy része nincs kisegítve. A konyhapénzek jellemzően az OTP piacára érkeztek, a Mol és a Richter esetében ebből keveset lehetett érzékelni - mondták egybehangzóan a piaci szakemberek. Az OTP részvényeit pedig már hatezer forint környékén vásárolni kezdték a magánbefektetők, igaz, a komolyabb vásárlási hullám valóban októberben, 4500 forintos jegyzés alatt indult meg - jegyezte meg Vágó Attila. Azok, akik egy éve már vettek ilyen papírokat, még mindig nem jutottak pénzükhöz, azok jelentős része pedig, akik 4500, vagy az alatt vettek a bank papírjaiból, már piacra dobták azokat. Illés László kicsit máshogy látja a helyzetet: a magánbefektetők körében nagyon könnyen kialakul a kapzsiság. Ha megy a szekér és jó a piaci hangulat, hiába a korábban kitűzött célár, amit már elért a részvény, azt akkor sem adják el. "Ha összejött az ötezer forint, lesz az még hatezer is" - ez a gondolat könnyen kialakul. Így szerinte jócskán vannak még olyan magyar magánszemélyek, akik 3000 forintért vagy még alacsonyabban vettek OTP-t, illetve 10 000 forintos árfolyam mellett vásároltak Mol-részvényt. Erre utalhat az is, hogy bár a viharos fejlemények következtében több érdeklődő és üzletelő akadt, ám az átlagos forgalom ezzel arányosan nem nőtt. Vagyis az újonnan érkezettek nem folyamatosan kereskedni jöttek a tőzsdére, egy ügyletet kötöttek és ülnek a megvásárolt részvényportfoliójukon - fejtegette Illés. Csupán a naponta parkettre kerülő részvények átlagos száma emelkedett - jegyezte meg Vágó. Ez a 2006 augusztus és 2008 augusztus között átlagosan 4 millió darab volt, míg 2008 és 2009 augusztusa között ez 8,5 millióra emelkedett, amiben az alacsonyabb árszinteknek van komoly szerepük.

Bár a tegnapi kereskedés végén a BUX 19 539 ponton zárt, ám hogy húszezer pont körül miként alakul a piac, az nagyon bizonytalan. Az idén a magyar gazdaságnak nem lesz jó éve és jövőre sem várható még növekedés. A piac azonban nem erre, hanem arra figyel, hogy milyen eredményeket értünk el. Bizakodásra ad okot, hogy a forint árfolyama is jelentősen erősödött az euróval szemben, ezért a devizahitelek kockázata mérséklődött. Ez javítja a banki részvények megítélését, mint ahogy annak is kedvező híre van, hogy a kötvénypiacokon a hozamok a 10 százaléknál magasabb szintről 8-9 százalékra mérséklődtek.

Ezzel együtt Vágó Attila úgy véli: ahogy tavaly év végén és az idén év elején a piac túlreagálta az esést, most a növekedés esetében alakult ki ugyanez a helyzet. Szerinte a "nagy rohanás" után egy tízszázalékos korrekció következhet. Úgy véli, ma már az OTP, a Mol és Richter sem mondható olcsó részvénynek. A jövő azonban az amerikai piacon múlik. Ha ott a makrogazdasági és a cégadatok a második fél évben jók lesznek, akkor akár nálunk folytatódhatnak a kedvező tendenciák. Illés László ezt annyival egészítette ki, hogy a nagy amerikai alapok szeptemberben vizsgálják fölül a részvényportfóliójukat. A friss vállalati eredmények tükrében megtörtént átértékelés után elképzelhető, hogy újabb vásárlásokat kezdenek a fejlődő részvénypiacokon, de nem ezeken az árakon, mert a jelenlegieket már sokallják. Ekkor pedig lefelé is nyomhatják az jegyzéseket, vagyis könnyen jöhet csökkenés. Ezzel együtt úgy véli: a BUX 18 750 pontos szintje fölött még van ok a derűlátásra, s ha addig csökken is a mutató, akkor is csak korrekciókról lehet beszélni.

A világ legjobban teljesítő tőzsdéi (2008. július-2009. július)

Forrás: Tőzsdei Világszövetség