A jegybank elnöke a kamatcsökkentés indoklásában hangsúlyozta, hogy a monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de a helyzet az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és így a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben nem lehet számítani. A tanács megítélése szerint a hazai gazdaságban jövő év első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Korábban lapunknak elemzők egy része hasonlóan vélekedett, ám széles volt azok köre is, akik szerint növekedést csak a jövő év második felében, akkor is inkább az utolsó negyedévben lehet majd tapasztalni. Simor András szavai szerint a magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb jelentősége volt a belső kereslet hanyatlásának, ami leginkább a vállalati készletek drasztikus leépítésével és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásával magyarázható. Emellett az sem mellékes, hogy a lakosság fogyasztása erőteljesen csökkent.

A monetáris tanács részletesen tárgyalta a szerdán bemutatandó inflációs jelentést, a főbb számokat ismertetve Simor András hangsúlyozta: a gazdaság azon a pályán halad, amit az MNB előre jelzett. Megjegyezte: a jegybank a három hónappal korábbi előrejelzéséhez képest nem változtatott az idei évre vonatkozó számokon. Prognózisuk szerint az éves átlagos infláció 2009-ben 4,5 százalék lesz, a GDP pedig 6,7 százalékkal zsugorodik. A 2010-es inflációs előrejelzését viszont a májusi 4,3 százalékról 4,1 százalékra csökkentette, míg a 2011. évit 1,9 százalékról 2,1 százalékra emelte a jegybank. A GDP-növekedés kapcsán jövőre 0,9 százalékos visszaesésre számít a jegybank, a rá következő évben viszont már 3,4 százalékos bővülést várnak - utóbbi számok ugyancsak megegyeznek a májusi inflációs jelentésben közöltekkel. Az előrejelzések elkészítésében 272,1 forintos euróárfolyammal, míg 71,6 dolláros hordónkénti olajárral kalkuláltak - jegyezte meg. A számokat ismertetve ugyanakkor elmondta: a monetáris tanács úgy látja, hogy az áfa- és jövedékiadó-hatásokat kiszűrve már 2010-ben három százalék alá kerülhet az infláció.

A jegybankelnök a jövőt illetően túl sok konkrétumot ezúttal sem közölt. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy további alapkamat-mérséklésre akkor van lehetőség, ha azt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés lehetővé teszi. Elismerte azonban, hogy a legutóbbi, váratlanul nagy, 100 bázispontos vágás után vegyes volt a piac értékelése. Véleménye szerint azonban nem a kamatcsökkentés sebessége, hanem az a döntő, hogy hosszabb távon a lehető legalacsonyabb szint mellett lehessen biztosítani az inflációs célt.

Azt kapták, amit vártak

A legvalószínűbb forgatókönyv érvényesült az 50 bázispontos alapkamat-csökkenéssel - mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki szerint a döntés azt igazolja, hogy a monetáris tanácsot a júliusi meglepő, száz bázispontos kamatvágás után most inkább az óvatosság jellemezte. A kamatcsökkentést megalapozó körülmények közül az elemző a vártnál jobb inflációs adatokat, a forintárfolyam stabilizálódását, a külső egyensúly határozott javulását, a költségvetési szigort és az utóbbi hetek sikeres belföldi és külföldi kötvénykibocsátásait említette. Az MKB-nál hétszázalékos alapkamatot várnak az év végére, és inkább arra látnak kockázatot, hogy még ennél is alacsonyabb lesz a ráta. A mostani kamatcsökkentés átmenetileg rá is erősíthet a kedvező piaci tendenciákra, ami bátorságot adhat a további lazításhoz is, de a nemzetközi befektetői hangulat kedvezőtlenre fordulása az árfolyam ismételt gyengülését és akár a túl gyors kamatcsökkentések visszafordítását is hozhatja. Egy ilyen fordulatnak rövid távon nem látszanak a jelei, inkább év végén, jövő év első felében számíthatunk rá - tette hozzá Kondrát Zsolt.

A jegybank a piachoz hasonlóan úgy látja, hogy új, hosszú távon tartható egyensúlyi szintet ért el a forintárfolyam, ez szolgálhat magyarázatul a mostani kamatcsökkentésre - értékelte a döntést lapunknak Barcza György. A K&H vezető elemzője szerint a július végi egy százalékpontos, meglepő mértékű kamatvágással a jegybank a csaknem fél éve tartó forinterősödési folyamat végére tett pontot, s a megcélzott, 27o forint körüli kurzus már nem veszélyezteti az inflációs célt, és a devizában eladósodottak, valamint az export számára is elfogadhatónak tekinthető. Szerinte az év végéig 7 százalékra mérsékelik az alapkamatot, de ha a pozitív hírek kerülnek túlsúlyba és a világgazdaság erősödése tartóssá válik, akkor nem zárható ki a 6,5 százalékos szint sem. Pozitívumként említette, hogy a rugalmas, a piacra figyelő kamatpolitikával sikerült elérni, ne az innen-onnan érkező hírek rángassák a forintárfolyamot. A Bloombergnek nyilatkozó Raffaella Tenconi, a Wood & Co. vezető elemzője szerint a döntés egyben bizonyítékul szolgál arra, hogy a jegybankban megvan a hajlandóság a további csökkentésekre is.

Olvadnak a betéti ajánlatok

A bankok egy része már a monetáris tanács legutóbbi, július végi egy százalékpontos alapkamat-mérséklését követően beárazta az augusztusi ülésre várt további fél százalékpontos vágást is. Ám azok a pénzintézetek, amelyek eddig nem léptek, valószínűleg néhány napon belül szintén érvényesítik betétkamataikban a tegnapi csökkentést. Míg június végén, július elején nem voltak ritkák a 13 százalékos akciós betéti kamatok, addig ma már döntően egy számjegyű hozamokkal csábítanak a pénzintézetek. Ugyan az ajánlatok között még most is találhatunk olyat, amely 11-12 százalékos éves kamatot kínál, de nem ez a jellemző. A normál, nem akciós kamatok erodálása ennél is látványosabb: a hozamok mára gyakorlatilag visszatértek a válság elmélyülése előtti szintre, s 5-7 százalék között mozognak. (H. B.)