Testületek sorának kell jóváhagynia, ha a minisztériumok vagy az irányításuk alá tartozó vállalatok vásárolni akarnak valami drága portékát. A közútkezelők nem kaphatnak új hókotrót, a kórházak röntgengépet, ha üzleti és közbeszerzési terveikre az illetékes igazgatóság, felügyelőbizottság, na meg a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács nem adta áldását. A kormány azonban már nem éri be ennyivel. A jövőben a központosított és az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések kivételével minden "jelentős értékű" tenderhez monitoringbizottsági jóváhagyás kell.

Az újabb szupergrémium életre hívását a kabinet a napokban napvilágot látott határozatában rendelte el. E szerint augusztus 24-től a minisztériumok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, gazdasági társaságok az ötvenmillió forintot meghaladó összértékű közbeszerzési eljárásaikat kötelesek előzetesen véleményeztetni a monitoring-munkacsoporttal. Méghozzá azzal a kockázattal, hogy ha a testület a terveiket nem támogatja, a tenderek kiírásáról is le kell mondaniuk.

Akiknek nem sikerül igazolniuk, hogy közbeszerzési elképzeléseik "időszerűek", legfeljebb a kormánynál panaszkodhatnak. Kétséges azonban, hogy ennek lesz-e értelme. A monitoring-munkacsoport összetétele legalábbis nem sok reményt hagy az elutasító döntések megmásítására.

A testületet a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkár - aktuálisan Szigetvári Viktor - irányítja. Tagjai között lesz a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kabinetfőnöke és igazgatási szakállamtitkára. De a munkacsoportba tagot kell delegálnia a pénzügyi és az igazságügyi miniszternek, a társadalompolitika összehangolásáért felelős, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszternek is. Emellett a munkában részt vehetnek a munkacsoport vezetője által felkért személyek is.

Akikre feltehetőleg nagy szükség is lesz. A testületnek ugyanis a kormány határozata szerint rendelkezésére álló nyolc napon belül a legkülönfélébb tartalmú ügyekben kell majd állást foglalnia. Tagjainak külső szakértők nélkül polihisztornak kellene lenniük: éppen úgy meg kell tudni ítélniük, hogy a vasútijegy-automata beszerzése időszerű-e, mint ahogy esetleg állást kell majd foglalniuk az állami vezetők szolgálati autóinak beszerzése kapcsán is.

Egyelőre nincs válasz arra, hogy a monitoring-munkacsoport hogyan is működik majd. Mindenesetre annyi biztos: tagjainak elvben sokat kell majd olvasniuk. Az állami szektorban évente megszülető akár néhány ezer közbeszerzési eljárás esetenként több száz oldalnyi dokumentációjának lelkiismeretes áttekintése legalábbis időrabló munkának ígérkezik.

Olyannyira, hogy a minisztériumok, állami gazdasági társaságok szakmai vezetői egyenesen attól tartanak: a munkacsoport ténykedése végzetesen lelassítja majd a közbeszerzési eljárások előkészítését és lebonyolítását. A nyolcnapos véleményezési határidő szerintük nyilvánvalóan nem elég az egyes ügyek áttekintéséhez. Az viszont, hogy ezt az időtartamot a munkacsoport kérdések megfogalmazásával tetszése szerint meghosszabbíthatja, a közbeszerzések leállásával fenyeget.

Akárhogy is, a monitoring-munkacsoportnak komolyan kell vennie munkáját. Ha másképp tesz, a testület nem lesz több gittegyletnél, tagjai között pedig akár maga Mekk mester is bátran helyet foglalhat. Igaz, a kormány bürokráciaduzzasztó új szervezetében ülők fejére az sem hoz bajt, ha rosszul döntenek. Az általuk elbírált közbeszerzések hibáiért és következményeiért ugyanis kizárólag a kiírókat terheli felelősség.