Becslések szerint egy magyar egyetemista vagy főiskolás átlagosan több mint 70 ezer forintot költ el havonta. Ha költségtérítéses képzésben vesz részt, illetve családjától külön él, akkor lényegesen többet. Ezért is játszhat meghatározó szerepet a továbbtanulás finanszírozásában a diákhitel, amelyet 2001-es indulása óta eddig több mint 270 ezren vettek igénybe.

Diákhitelhez bárki hozzájuthat, aki igazoltan aktív hallgatói jogviszonyban áll valamely felsőoktatási intézménnyel és nem múlt el negyvenéves. A kölcsön igénylésénél nincs hitelbírálat, vagyis jövedelmet, kezest vagy egyéb fedezetet - például ingatlant - nem kell felmutatni. Az igényléshez szükséges nyomtatványt az ügyintézésbe technikai szereplőként bevont bankok, takarékszövetkezetek fiókjaiban vagy a nagyobb postahivatalokban lehet beszerezni, és kitöltés után ugyanott le is lehet adni. A hitelt a hallgató bankszámlájára utalja a rendszert üzemeltető Diákhitel Központ Zrt., ezért annak, akinek nincs folyószámlája, valamelyik pénzintézetnél nyitnia kell egyet.

A diákhitelt tíz tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb öt tanulmányi hónapra. Amennyiben a hallgató egységes osztatlan képzésben vesz részt, és a képzés meghaladja a tíz tanulmányi félévet, a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de nem haladhatja meg a tizennégy tanulmányi félévet. Az államilag finanszírozott képzésben részt vevők maximum havi 40 ezer forintot igényelhetnek, a költségtérítéses hallgatók pedig legfeljebb 50 ezret. Speciális esetekben - ha a diák szülei álláskeresők, vagy árva, félárva, és az élő szülője álláskereső - maximum két tanulmányi féléven keresztül 50 ezer, illetve 60 ezer forint is igényelhető.

Nem kell persze a maximumot kérni: a diákhitel összege lehet 15, 21, 25 vagy 30 ezer forint, s arra is van lehetőség, hogy a hallgató ne havonta, hanem egy szemeszterre egyben kérje a kölcsönt. Utóbbi esetben a Diákhitel Központ egy összegben utalja át az öthavi hitelt. (A diákok közel kétharmada az egyösszegű kifizetést választja.)

A többség nem használja ki a maximális lehetőséget: az idei első félévben a kölcsönt felvevő diákok mintegy 32 százaléka igényelt havi 40 ezer, 36 százaléka 30 ezer, 12 százaléka 25 ezer, öt százaléka 21 ezer forintot, míg három százalékuk csak 15 ezerre tartott igényt. A költségtérítéses képzésben részt vevők közül a maximális havi 50 ezer forintot a diákok harmada vette fel - mondta lapunknak Őri András, a Diákhitel Központ szóvivője.

A kölcsön szabadon felhasználható, a hallgató arra költi, amire akarja. További előnye, hogy kamata jóval kedvezőbb, mint a többi forintalapú, szabad felhasználású banki hitelé. A diákhitel kamata jelenleg 10,5 százalék, míg például kisebb összegű személyi kölcsönhöz a bankok jelenleg érvényes ajánlatai alapján jóval 20 százalék felett juthatunk hozzá.

A jelentős különbségre az a magyarázat, hogy a Diákhitel Központ a hitelt önköltségi elven, üzleti haszon nélkül nyújtja. A kamatot elsősorban az határozza meg, hogy a társaság milyen kondíciók mellett jut forrásokhoz, de a működési költség és a kockázati prémium (amely arra az esetre nyújt fedezetet, ha a hitelfelvevők esetleg nem fizetnének) együttes összege nem haladhatja meg a 4,5 százalékot.

A diákhitel törlesztését a tanulmányok befejezése után, de legkésőbb negyvenéves korban kell elkezdeni. Alapelv, hogy ez ne jelentsen aránytalanul nagy terhet, és biztosan lehessen fizetni. Ezért a törlesztőrészletek összege az adós jövedelmi helyzetéhez fog igazodni, de nem lehet kevesebb, mint a minimálbér meghatározott része.

Ez alapesetben az előző év októberében érvényes minimálbér hat százaléka, jelenleg 4140 forint. (Azoknak a költségtérítéses hallgatóknak, akik akár egyszer is igényelték a maximális 50 ezer forintot, nyolc százaléknak megfelelő törlesztőrészletet kell fizetniük, míg a korábban említett 60 ezer forint esetén kilenc százalékot.) Mivel előre nem kalkulálható, mennyi idő múlva sikerül a tartozást visszafizetni, a hitel futamideje nincs előre rögzítve. Ha azonban az adós anyagi helyzete engedi, bármikor lehetősége van a díjtalan előtörlesztésre, amely a tartozás tőkerészét csökkenti, így jelentősen rövidülhet a futamidő. (Tavaly például az elvárt 7,9 milliárd helyett 14,5 milliárd forintot törlesztettek az ügyfelek.)

A diákhitelt igen kedvező feltételek mellett lehet felvenni, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy nem ösztöndíjról, hanem kölcsönről van szó. Aki nem törleszt időben, késedelmi kamatokra számíthat, aki pedig egyáltalán nem fizet, annak a szerződését előbb-utóbb felmondja a Diákhitel Központ, és a tartozást az APEH hajtja be, az illető adatai pedig bekerülnek a központi hitelinformációs rendszerbe (ismertebb nevén a BAR-lista).

Az egykori diákok ezzel tisztában vannak: mintegy 58 ezren már rendben visszafizették minden adósságukat, a jelenleg törlesztő 115 ezer ügyfél közül pedig mindössze 3,5-4 ezren nem fizetnek. A bebukott hitelek aránya így mindössze 4-4,5 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban igen jónak számít. Őri András szerint a nem fizető adósok 90 százaléka még meg sem kezdte a törlesztést, ez pedig azt is jelentheti, hogy inkább hanyagságuk, feledékenységük miatt indult ellenük APEH-behajtás.

(Részletes információk a www.diakhitel.hu oldalon találhatók).

Könnyítést kérhetnek a diákhitelesek

Július óta a diákhitelesek is kérhetik törlesztőrészletük csökkentését. Azok az ügyfelek, akik kölcsönüket jövedelmük alapján törlesztik, 2011. június 30-ig igényelhetik a törlesztőrészlet mérséklését. A Diákhitel Központ az indokok vizsgálata nélkül, maximum 24 hónapra engedélyezi a törlesztés mérséklését. A mérsékelt törlesztőrészlet pontos összegét az ügyfél szabhatja meg, de nem lehet kevesebb a minimálbér 6-9 százalékánál. A korábbi jövedelme alapján törlesztő mintegy 76 ezer ügyfélből eddig alig több mint hatszázan kértek könnyítést - mondta lapunknak Őri András.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.