A svájci kormány kiszáll a UBS-ből, s eladja azt a 332 millió bankrészvényt, amit tavaly szerzett meg 5,6 milliárd dollár fejében. Akkor a UBS-nek égetően szüksége volt a segítségre, mivel fennállása legmélyebb pénzügyi és erkölcsi válságát élte át. Most úgy ítélik meg Bernben, hogy a UBS egyedül is képes kezelni a problémáit - indokolták kormánytisztviselők a kivonulást. Az amerikai adóhatósággal (IRS) történt szerdai megegyezés, amely 4450, "dugipénzét" a svájci bankban fialtató és ezzel adócsalás gyanúsítottjává vált amerikai állampolgár adatainak kiadását illeti, valamint a UBS júniusi, 3,8 milliárd frankos tőkeemelése megerősítette a bankba vetett bizalmat - szólnak a távozás melletti érvek.

Akár a történet mellékzöngéje is lehetne, de nem az, hogy a megállapodás értelmében a UBS mentesül az újabb bírság alól. Februárban már kiadták 250 számla tulajdonosának az adatait, esetükben konkrét, szándékosan elkövetett adócsalás és pénzmosás volt a gyanú. Akkor 780 millió dolláros büntetést is az asztalra kellett tennie a banknak. A mostani bírság értékét 2,3-4,4 milliárd dollár közöttire becsülték korábban a szakértők. A UBS egyébként nem is közvetlenül az IRS-nek szolgáltatja ki az adatokat, hanem a svájci hatóságoknak, amelyek aztán döntenek arról, hogy "szűrve vagy szűretlenül" továbbítják azokat Washingtonba. Ez fontos tényező, mivel döntően befolyásolja a 75 éve törvényben garantált svájci banktitok védelmét.

Az IRS miután megkapta a 250 adócsaló adatait februárban, másnap Floridában beperelte a UBS-t a "maradék" 51 750 számlatulajdonos adatainak kiadásáért is. A most magas, kormányzati szinten megkötött alku értelmében 4450 számlatulajdonos titkairól lebbentik fel a fátylat. Ők pedig nem kispályások voltak: összesen 18 milliárd dollárnyi befektetésüket kezelte a UBS. Izgulnivalója azonban mind az 52 ezer ügyfélnek van, ezt meglovagolva az IRS szeptember 23-ig tolta ki a gyónási határidőt, büntetlenséget ígérve az önként jelentkezőknek. Az eltitkolt adót, a pótlékokat és a bírságot persze az utolsó centig be kell fizetniük a bűnbánóknak. Azt nem közölték, hogy eddig hányan éltek a lehetőséggel.

Douglas Shulman, az adóhatóság vezetője a Bloombergnek elmondta, hogy az átadott adatok révén nemcsak az adócsalók, de az abban közreműködök - ügyvédi irodák és más közvetítők - körmére is ránéznek. Hatalmas sikerként, Amerika győzelmeként értékelte a megállapodást, amelylyel a pénzügyi machinációk átláthatóvá válnak előttük. "Nagyon hamar véget érnek azok az idők, amikor külföldi adóparadicsomokba lehetett eltüntetni a jövedelmeket az adóhatóság szeme elől" - jelentette ki magabiztosan Shulman.

Az adócsalásnak már vezéráldozatai is vannak. Holnap közlik a UBS amerikai vagyonkezelőjét korábban irányító Bradley Birkenfelddel, hogy hány évet tölt majd a rácsok mögött. A bankár elvileg öt évet kaphat, de a hatóságokkal való együttműködéséért cserébe csak három év kiszabását kérte rá az ügyész. Az ügyészség eddig százötven amerikai UBS-ügyfél ellen indított nyomozást. A jogorvoslat őket is megilleti majd, csakúgy, mint a UBS-nél számlát vezető hontársaikat, akiket a svájci bank levélben értesít arról, hogy adataikat kiadják az amerikai hatóságoknak. Ez ellen a svájci bíróságnál tehetnek panaszt, csakhogy az amerikai törvények szerint erről egyidejűleg az amerikai igazságügyi tárcát is tájékoztatniuk kell. Így viszont a panaszt tevő elveszíti inkognitóját, és besétál a csapdába.

A lapok kommentárjai szerint mindenki a saját sikereként értelmezheti a megállapodást. Az amerikaiak megkapják, amit akartak, a svájciak pedig úgy tehetnek, mintha nem érte volna csorba a legendás banktitkot azáltal, hogy csak az általuk megszűrt és engedélyezett ügyféladatok kerülnek idegen kézbe. A UBS pedig tisztázza magát, és további veszteségek nélkül végleg lezárhatja a kínos ügyet.

Szabadulás az állami befolyástól

A 332 millió UBS-részvény eladása egyébként nem számszerűsített, de "jelentős hasznot" hoz az államkassza számára - erősítette meg Hans-Rudolf Merz pénzügyminiszter, utalva arra, hogy a bankrészvények árfolyama megvásárlásuk óta rendesen emelkedett. Most azonban a 9 százalékot megtestesítő részvénycsomag piacra dobásával a kurzus csökkenésnek indult. Svájc intézményi befektetőknek akarja eladni a részvényeket. A második számú svájci bank, a Crédit Suisse egyébként nem élt a felkínált állami segítséggel.